Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Soós Gyula: A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1962. évi vándorgyűlése Győrött
orosz régészeti irodalomnak első tudatos magyar kutatója. 1899-től 1919. április 16-án bekövetkezett haláláig a kolozsvári egyetem érmészeti és régészeti tanszékének professzora, intézetének és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának igazgatója, az első magyarországi kétnyelvű régészeti folyóirat megindítója, s 1910—1919 közt szerkesztője, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója, 1917-től 1919-ig a magyar múzeumok régészeti főfelügyelője és a vidéki múzeumok megértő támogatója volt. „Posta Béla — Rómer Flóris és Hampel József után — a magyar régészet legjelentősebb és legnagyobb hatású 2. ábra. Dr. Banner János eladása Pós + a Eéláról vezető egyénisége. Múzeumi munkáiból ma már ugyan kevés látható, de írásaival és gazdag élete példamutatásával ma is nevel, ezért őrzi kegyelettel emlékezetét a magyar régészet és az egyetemes tudomány története is." A délelőtti ülés záróelőadásaként Uzsoki András, a győri múzeum igazgatója tartott tudományos eredményekben gazdag előadást „Honfoglaláskori lovassír Öttevényben" címmel, melyet az ARRABONA 1962. évi kötete teljes egészében közölt. A vándorgyűlés résztvevői a délutáni órákban, helyszíni séta keretében tekintették meg a győri műemlékeket, melyek során különösen a gondos munkával restaurált egykori „magyar ispita", a volt jezsuita templom és rendház, a székesegyház és a püspöki palota pincéjében folyó régészeti feltárások keltették fel az érdeklődést. A műemlékeket dr. Jenéi Ferenc, Győr történetének és műemlékeinek kiváló kutatója ismertette. A vár restaurált kazamatáiban 359