Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Dávid Lajos. A győri üzemek történetéből 19145–48-ig

ségi megjavítását szolgálta. 38 Komoly összeget biztosítottak az utak és a hidak építésére. A nagyipar fejlesztése az országos terv részét képezte. A Győri Va­gongyár a hároméves tervtől 25 milliós, a győri MA VAG 5 milliós beruházást kapott. 39 Ezeknek az ipari üzemeknek a fejlesztése gazdaságilag rendkívül fon­tos volt, de nem maradt el tőle politikai jelentősége sem, hiszen a 11 000 győri dolgozó 50 %-a nehézipari munkás volt, akik főleg ebben a két (már 1946 végén államosított) üzemből kerültek ki. 40 A hároméves terv beruházásai már az első tervév folyamán lényegében megoldották a megye munkanélküliségének fel­számolását. (Győrött 1947 októberében 4172, a megyében pedig összesen 5236 volt a munkanélküliek száma,) 41 „Megvalósítani az ország egész gazdasági életét szabályozó hároméves állami gazdasági tervet, rávezetni az országot a tervgazdálkodás útjára — ez tőkés alapon lehetetlen. Elkezdeni lehet, de sokra menni — nem. Mire a hároméves terv az országgyűlés elé került, addigra a reakció erői ... részekre tagolódott", „ ... hatalmi pozíciói nagy részét elvesztette. A burzsoázia kiszorítása a poli­tikai hatalomból nagy lépésekkel haladt előre." 42 „A terv elkezdése egyben az egész gyáripar állami ellenőrzésének megszigorítását jelentette, és az állam ha­tékony beleszólását az irányításba. Ez érvényesült a hitelellátás ellenőrzése és irányítása útján, a legfontosabb nyersanyagkészletek központosítása és állami elosztása útján, a termelési feladatok megszabásával, nagyrészt állami rende­lések révén. S mindezek végrehajtásában az állam támaszkodott a termelés köz­vetlen munkásellenőrzésére, ennek szerveire, az üzemi bizottságokra." 43 Győrött az üzemi bizottságok rendszeresen ellenőrizték a nyersanyagkész­leteket, és követelték a nyersanyag biztosításával a termelés folyamatossá téte­lét. Szigorúan őrködtek az építkezések felett. 44 A munkások teljes mértékben helyeselték Kossá Istvánnak a kommunista párt megyei konferenciáján elmon­dott követelését: „ ... erős, politizáló szakszervezetet akarunk!" A hároméves terv megvalósításának döntő tényezője volt, hogy a munká­sok magukévá teszik-e. A munkások megértették, hogy rajtuk áll vagy bukik az ország építése, a terv teljesítése. A győri Richards-gyárban a munkások erő­feszítése azt bizonyította, hogy a dolgozók világosan látták ezt, s ennek az ered­ménye lett az, hogy 1947 végére elérték az 1938-as termelést. 45 A Vagongyárban új munkaverseny indult, 46 melynek sikeres teljesítését legjobban az bizonyí­totta, hogy 1948 januárjában megnyerte a csavarüzemek országos versenyét (Csepel és a diósgyőri MÁV AG előtt). 47 A héthónapos munka értékelése sze­rint a Vagongyár hatmilliós termeléssel szárnyalta túl előirányzatát, és a to­vábbi időszakban havonkénti 3—4 %-os túltermelést ajánlott fel. 48 A Hellasban 38 Szakács K., i. m. 100—102. 39 GyM III. évf. 169. sz. 40 Uo. 68. és 98. sz. 41 Uo. 225. és 241. sz. 42 Nemes D., i. m. 250. 43 Uo. 44 GyU III. évf. 28. sz. 45 GyM III. évf. 202. sz. 46 Uo. 47 GyU III. évf. 23. sz. 48 Uo. 85. sz. 352

Next

/
Oldalképek
Tartalom