Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Merényi László: Háború-ellenes mozgalom Győrött az 1912/1913. évi Balkán-háború idején

nunk mindnyájan!"

32 — ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozások gyakoriak voltak a helyi sajtóban ezekben a napokban. A munkásosztály számára 1913-ban a május 1-i ünnep nyújtott nagyszerű alkalmat arra, hogy kifejezhesse háborúellenes álláspontját. Ezen a napon országszerte béketüntetéssé alakították át a szocialisták a hagyományos májusi felvonulást, Győrben többezer főnyi tömeg vonult végig aznap az utcákon. A békét követelő kiáltások töltötték be a várost. A május 1-i munkásgyűlés határozatot is hozott, mely testvéri szolidaritását fejezte ki a nemzetközi munkásság békeakciói iránt, és elítélte a Monarchia háborús terveit.

33 A május 1-i megmozdulás megmutatta, hogy bármilyen csapás is volt az általános sztrájk elmaradása márciusban, — ez nem törhette meg a munkásság harci lendületét. Ezekben az április végi izgalmas napokban Győr megyében a polgári ellenzék is hallatta hangját a béke érdekében. A megye közgyűlésén Lippay Zoltán Justh-párti küldött érdekes javaslatot terjesztett be április 24-én. Ennek értelmében a törvényhatóság határozatilag szólítsa fel a nagyhatalmakat egy leszerelési konferencia megtartására. A világbékét mindenképpen tartsák fenn és minden vitás ügy menjen a hágai nemzetközi bíróság elé. Lippay indokolásában beszélt a túlzásba vitt véderőkövetelésekről. Hivatkozott a riasztó hírekre, melyek szerint a fegyverkezés fokozódik, „egy újabb létszámemelés és megfelelő katonai kiadások előbb-utóbb, de bizonyosan napirendre fognak kerülni."

3/j Érdekes, figyelemreméltó javaslat volt ez. Hazánk történetében első eset volt, hogy törvényhatóságban ilyen indítvány hangzott el. Érthető, hogy a Lippay-féle javaslat országos érdeklődést keltett fel. A Justh-párt nemcsak megyei viszonylatban állt a javaslat mellé,

35 hanem fővárosi pártvezetősége is rokonszenvét fejezte ki. „Reméljük, Győr megye következő közgyűlésén ezt az indítványt egyhangúlag elfogadják"

36 — írta a függetlenségiek központi lapja. A munkapárt helyi szervezete igyekezett ezt a javaslatot elgáncsolni, de nem sok sikerrel. Minden időhúzási kísérlet ellenére, május 5-én a megyei közgyűlés megtárgyalta Lippay Zoltán világbéke-javaslatát és nagy többséggel határozattá emelte azt.

37 Ezt aztán más törvényhatóságoknak is megküldték. „Magyarország történelmében ez az első példa, hogy egy törvényhatóság iniciative foglalkozott külpolitikai kérdéssel"

38 — így kommentálta a függetlenségi sajtó a fővárosban a győri határozatot. A szociáldemokrata Népszava ezen továbbmenően megállapította: „Mindenesetre jellemző, hogy a parlament helyett, amelynek sem kedve, sem energiája nincsen a világháború veszedelme ellen tiltakozó szót kimondani, a megyék adnak hangot az ország békét kívánó közvéleményének."

39 Megjegyzendő azonban, hogy bármilyen bátor szellemű és nemes szándékú volt ez a győri javaslat, gyakorlati értéke eleve nem lehetett sok. Még az ország más törvényhatóságai sem csatlakoztak hozzá, így a kormányra semmiféle befolyást nem gyakorolhatott. Ami pedig az imperialista nagyhatalmakat illeti, a békés leszerelésre még sokkal nyomósabb követelé32 GyN 1913. április 30. 33 Népszava 1913. május 3. 34 Világ 1913. április 25. 35 GyN 1913. április 25—26. 36 Világ 1913. április 25. 37 Pesti Napló 1913. május 6. 38 Világ 1913. május 6. 39 Népszava 1913. május 6. 344