Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Csatkai Endre: Érdekességek a győri Xántus János Múzeum színlapgyűjteményében

2. Hebbel Frigyes-bemutatók Győrött 1963-ban Hebbel Frigyes nagy német költő és színdarabíró halálának 100 éves fordulóját ünneplik világszerte. Szülővárosában, az északnémet Wessel­burenben külön Hebbel-múzeum van, és egy jelentős Hebbel-társulat is ter­jeszti az író kultuszát Németországban; évente Wesselburenben Hebbel-napokat is tartanak. Véletlen folytán kapcsolatba kerültem az említett múzeummal, és ott meglepetéssel értesültek róla, hogy Hebbelnek Sopronban nemcsak németül adták több darabját az író életében, de hogy magyarul is adták az évtizedek folyamán néhány színpadi művét. Azt éppen tudták, hogy Hebbel a soproni Kolbenheyer költővel levelezett és hogy a magyar költő Arany Toldijának for­dítása elé barátjának levelét adta ki előszóként; tán azt is tudták, hogy Arany értekezést írt Hebbel egyik prózai munkájáról, 8 de hogy a magyarországi szín­padokon ennyire ismert volt, nagy meglepetéssel hallották. A német színészek játszotta két darab közül, amelyek még Hebbel életében kerültek színre Sop­ronban, a Mária Magdolna című polgári tragédiát a társulat 1849-ben átvitte Győrbe is. Ecker János ismert naplójában egy kis humoros epizódot említ meg vele kapcsolatosan. Mikor vége volt az előadásnak, Potyondi kövér káptalani ügyész kimenet megkérdezte Eckert, hogy lehet e darabnak címe Mária Mag­dolna, mikor ez a név nem szerepel a színlapon. A darabban ugyanis egy Klára nevű leánynak a szenthez hasonló életéről van szó, ezt már nem fogta fel a jó­ember. A Bach-korszakra jellemző, hogy 1852-ben ez a korlátolt Potyondy lett a színházi cenzor. 9 A nagyhatású darab nem került többet németül színre Győrött. Érdekes, hogy a Sopronban szintén még az író életében előadott Judit und Holofernes c. tragédia, legalábbis az eddig ismert színlapok tanúsága sze­rint, németül nem került színre a szomszéd városban; annál meglepőbb, hogy magyarul viszont igen. A budapesti Nemzeti Színházban első magyar nyelvű előadása 1856. szeptember 15-én volt a színház kiváló tagjának, Tóth Józsefnek fordításában ezzel a címmel: Judit és Holofernes. A színlap-gyűjtemény tanúsága szerint Győrött 1858. október 23-án játszotta a Csabay társulat. A Magyar Szín­művészeti Lexikon sajátos módon sem a fővárosi bemutatóról, sem e fordítás­ról nem tud, csak Ivánfy Jenő színész átdolgozását ismeri, mely szerint 1910 körül játszották is a Nemzeti Színházban, és amely megjelent a Magyar Könyv­tár sorozatban is. Adták Pozsonyban és Sopronban 1913 őszén. A Mária Magdolna viszont magyar nyelven majd nyolc évtizeddel német bemutatója után jelentkezett Győrött, mégpedig Alapi Nándor kiváló kamara­társulatának előadásában: 1926. május 18-án. 10 Persze ekkor már nem a korábbi elavult magyar fordítást használták fel, hanem a Nemzeti Színház az első világ­háború folyamán újra fordíttatta. Az Alapi társulat körülbelül 30 vidéki város­ban vitte diadalra Hebbelnek ezt a művét. A Judit és Holofernesz győri magyar előadása tehát egy új magyar vonat­kozású Hebbel-adatot szolgáltat a kiváló író műveinek elterjedtségére. 8 Arany, Prózai dolgozatai 1879. 475. Anya és gyermeke Hebbel Frigyestől. 9 Lám i. m. 107. és 117. 10 Alapi, Vándorlásunk. 156. 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom