Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Csatkai Endre: Érdekességek a győri Xántus János Múzeum színlapgyűjteményében

ÉRDEKESSÉGEK A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM SZINLAP-GYŰJTEMÉNYÉBEN A győri színészet múltjának két feldolgozása is van. A korábbi, Koltai Virgil, a régebbi színháztörténetek módjára, a színházépület múltjára ad főképpen értékes adatokat, a főhangsúlyt a magyar színészet múltjára vetve. A másik munka Lám Frigyestől való.

1 Eredetileg a Győri Szemlében, majd 1938-ban önállóan jelent meg és az 1885-ig tartó német színészet múltját dolgozza fel. Értékét az adja, hogy a naplók alapján azt is megtudjuk, hogyan is játszottak a győri színészek. Mindketten felhasználták a bencés gimnázium gazdag színlap-gyűjteményét, mely az újabb időben a Xantus János Múzeumba került. Hatalmas anyag és a további kutatás számára még sok érdekességet rejteget. Ezek közül néhányat szabad legyen kiemelni. 1. Mozart Varázsfuvolájának előadása 1837. augusztus 1-én Mozart hattyúdalának, a Varázsfuvolának előadása nagy feladatok elé állítja a legkiválóbb operaházak együttesét is. Nemcsak énekbeli nehézségek vannak benne, hanem mivel az egyes énekszámokat próza köti össze, játszani is kell tudnia minden szereplőnek. A szövegíró, Schikaneder, maga is színész lévén, méghozzá igazgató, nevettető szerepet írt a maga számára és állítólag darabjának sokkal nagyobb sikert jósolt, ha Mozart, ahogy mondta, nem rontotta volna el a hatást a zenéjével. A bécsi Wien folyó menti színház külvárosi múzsacsarnok volt, a külvárosi fogások így elmaradhatatlanok voltak a siker érdekében. Tehát ott érte meg bemutatóját a Varázsfuvola. A darab bővelkedett mindenféle színpadi csodával, gyakori színváltozással, az egyéb nehézségek mellé tehát még technikai feladatok is járultak. Mozart maga nem érte meg operájának diadalútját, még 1791 decemberének első napjaiban elhunyt. Bécs után egy évvel Prágában hozzák színre a darabot, 1793-ban Pesten és Budán.

2 Bizonyára hamarosan Pozsonyban is, míg Sopronban, az aránylag kisebb színpadon 1795-ben két este adták; az igazgató, Paraszkovitz Konstantin még a Pressburger Zeitungban is meghirdette, tisztában lévén vele, hogy nagy színházi esemény lesz, amelyre messze körríyékről érkeznek majd a zene barátai, sőt kivételesen az újság elég részletesen ismertette is a jó előadást. Sopronban a Varázsfuvola még 1829-ben, 1843-ban, 1848-ban és 1870/7l-ben két ízben is műsoron volt. Kassán 1808-ban volt a darab első előadása.

3 Ezek a legkoraibb magyarországi előadások persze német nyelvűek voltak. 1 Lám F., Győr színészete. A győri német színészet története. 2 Magyar színművészeti lexikon. IV. 412. 3 Vatter, A soproni német színészet története 1841-ig. 48. Flórián Kata, A kassai német színészet története 1816-ig. 74, 75 és 83. , . 297