Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban

galom, nevetséges dolog is az Győrött. Az eszme sem életrevaló, meg fog halni.. ."

41 Nem tudjuk pontosan, hogy kik voltak a gúnyolódás nagymesterei és a halálhirdetés baglyai, akikre Lukács Sándor fenti sorai vonatkoznak. Mindenesetre jól mutatják, hogy sokaknál mennyire szalmaláng volt csak az a lelkesedés, amellyel kezdetben a kiállítás tervét fogadták. Lukács Sándor azonban nem hátrált meg a közöny és a fölényeskedő lekicsinylés előtt. Kezdeményezésére a rendezőbizottmány tagjai egyenként keresték fel az iparosokat, s egy évi szívós szervezőmunkával végül is diadalra vitték a kiállítás ügyét. Lukács Sándor tehát jogos büszkeséggel jelenthette két országos lapunkban is a kiállítás megnyitását: „Egy éve, hogy az első győri iparműkiállítás eszméje kevesek körében megemlíttetett és célszerűsége és kivihetősége felett hosszas vita folyt. De az eszmében — mely nemzeti iparunk fejlődésének magvát rejté méhében — isteni erő lakozék, mely előtt a rossz akarat minden fegyverei eltompulának s mely nem hagyá, hogy nemzeti iparunk elferdített okoskodásoknak bukjék áldozatul.. ."

42 Az iparműkiállítás megnyitását a rendezőválasztmány eredetileg 1845. november l-re tervezte.

43 Az előkészítéshez azonban hosszabb időre volt szükség s ezért a kiállítás megrendezését későbbi időpontra kellett halasztani. Végre 1846. június 1-én délután 3 órakor a belvárosi nagy táncteremben megnyílt az első győri iparműkiállítás.

44 A kiállításon központi helyet kaptak a győri szövetipar termékei. Ez az iparág az országos iparfejlesztési tervben is központi helyet foglalt el. Kossuth az első országos iparkiállításról készített jelentésében is igen sokat foglalkozik a posztó- és gyapjúszövetekkel. Rámutat, hogy évente 17 millió pengő forintot adunk külföldnek a gyapjúszövetekért, s a szomszédos tartományokat a vámrendszer annyira védi, hogy egy rőf posztó után csak Vi krajcár vámot kell a szállítónak fizetnie. Kossuth az idők folyamán nagyobbára elpusztult hazai posztó-kézműipar fellendítése érdekében arra buzdítja a posztószövőket, hogy 41 Lukács i. cikk. 42 Uo. 43 A kiállítás előbbi megnyitásának tervét az Országos Iparegyesület Levéltárában található hirdetmény tartalmazza, mely a következőképpen hangzik: Most vettünk értesítést Győrből aziránt, miként a Védegylet győrvidéki bizottmánya iparműkiállítást rendez november l-ő napjára; a terv szerint csak győrmegyei gyárnokok, mesterek és iparművesek fognak részt vehetni. Minthogy az ottani műiparosok nagy örömmel fogadták a kibocsátott felszólításokat, remélik, hogy a vállalkozásnak szép sikere fog lenni. (O. L. Országos Iparegyesület Levéltára 845:44.) 44 A kiállítás anyagának ismertetésénél és értékelésénél elsősorban az Országos Iparegyesület által Pestről delegált háromtagú bíráló bizottság nyomtatásban is közzétett jelentésére (Mű- és díjbírálati jelentés a győri első iparműkiállításról. O. L. Országos Iparegyesület Levéltára 1846. 15/c. Nyomtatásban megjelent Győrött 1846-ban), továbbá a Hetilapnak (1846. aug. 28-i) és Győr akkor még németnyelvű újságjának, a Vaterlandnak (1846. jún. 9-i, 18-1, 20-i és 25-i) tudósításaira támaszkodhatunk. A győri ipar történetére vonatkozó utalások Bedy idézett tanulmányából, az iparosoknak a kiállításkori számára vonatkozó adatok a szerzőnek Győr társadalma a polgári forradalom előtt című, már idézett tanulmányából valók. Ezekre tehát e rész tárgyalásánál külön hivatkozás nem található. 17 Arrabona 257