Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban
indult. 8 A Nemzeti Múzeum 11 termében megrendezett kiállításon 516 kiállító mutatta be termékeit. A kiosztott díjak a következők voltak: 21 nagy arany, 28 kis arany, 45 nagy ezüst, 35 kis ezüst és 56 bronzérem, 81 oklevél, továbbá 17 méltányló elismerés. Ugyanakkor a látogatók száma is az 1843. évihez képest majdnem megkétszereződött: 22 136 fizető vendéget tartottak nyilván. 9 örvendetes jelenség, hogy egy évvel az első országos ipari kiállítás megrendezése után sor került az első hazai vidéki iparműkiállítás megvalósítására is. A pálmát Nagyszeben városa vitte el, mert már 1843-ban 88, 1844-<ben pedig 74 kiállító részvételével megszervezte a helybeli ipari kiállítást. Az 1844. évi kolozsvári nőipari kiállításon 71, az 1846. évi kassai kiállításon 41, az eperjesin 102 kiállító termékeit mutatták be. De még ugyanabban az évben megnyílt az országos sikerű győri iparkiállítás is, amelyet még a szabadságharcot megelőző években a soproni és egy újabb nagyszebeni követett (a két utóbbi 1847-ben). 10 A mai Magyarország vidéki városai közül tehát Győr rendezett először ipari kiállítást. * * * „Győr lelke, koronája a vidéki magyar városoknak. A közszellem fejlődése óriási léptekkel halad itt előre; a műveltség jótékony befolyásának jelensége a lakosok majd minden osztályán látható, s a nagyban vitt kereskedés, ipar és szorgalom kitűnő jóléttel biztosítja a győrieket. . ." Ezekkel a szavakkal jellemzi a várost 1845-ben ottani tartózkodása után Vahot Imre. 11 Győr a XIX. század közepén elsősorban a gabona- és állatkereskedelem révén játszott szerepet az ország gazdasági életében. A Mosoni-Duna, Rába és Rábca összefolyásánál fekvő város a Kis-Alföld és az egész Észak-Nyugat Dunántúl természetes központja, ahol a több irányból jövő szárazföldi utak is találkoznak. A város azonban valójában a víziúton való szállítás fellendülésével válik a dunai kereskedelem hazai központjává. A Nagy-Duna Gönyütől Pozsonyig terjedő szakasza zátonyos, partvidéke mocsaras s így a nagy gabonaszállító hajók vontatására alkalmatlan volt. A forgalom tehát a Mosoni-Dunaágon, vagyis Győr érintésével bonyolódott le. A gabona- és állatkereskedelembe való bekapcsolódás döntő jelentőségű a város fejlődése szempontjából. A győriek kezében felgyülemlett kereskedelmi tőke a — régebben inkább kézműiparáról híres — várost a XVIII. század végére gazdasági és politikai tekintetben is az ország első városai közé emeli. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az 1790. évi országgyűlésen a gazdasági 8 A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1841—1848-ig hazánkban az iparban alkalmazott gőzgépek száma 11-ről 45-re, nyersvastermelésünk 119 000 mázsáról 402 000 mázsára, öntöttvastermelésünk pedig 9000 mázsáról 18 000 mázsára növekedett. (Nyárády i. m. 167.). A helyzet reális értékeléséhez természetesen tudnunk kell azt is, hogy mindez európai viszonylatban nagyon szerény eredmény, mert maga a Habsburg Monarchia is a gazdasági fejlődésben évtizedekkel elmaradt az egyes nyugati országok mögött. Így pl. Franciaország 1847-ben kilencszer nagyobb gőzgépállománnyal rendelkezett, mint az egész Monarchia. Ugyanakkor hazánk részesedése a Monarchia gőzgépállományában 1836-ban csak 3,3 %, 1840-ben 4,7 % és 1849-ben még mindig csak 12,4 % volt. De talán még jellemzőbb az a tény, hogy egyedül Berlin város gőzgépállománya 1850-ig nagyobb volt, mint egész Magyarországé. Sándor V., A technika fejlődése Magyarországon a kapitalizmus korában. Történeti Szemle (1961) 324—326. 9 Nyárády i. m. 163—165. 10 Gelléry M., A kiállítások története.. . 28—29. és 142—143. 11 Pesti Hirlap 1845. 37. sz. 1260—1264. Utiélmények. — Vaterland 1845. dec. 16-i sz. 251
