Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Szigeti Kilián: A győri Szt. Ignác-templom zenéje a XVIII. században

ték volna. Viszont a bécsi klasszikus mesterek nagy, zenekaros miséi csak a kor­szak végefelé születnek meg. A győriek tehát koruk átmeneti stílusát művelték, és ebben nagyon haladók voltak. A kótákra feljegyzett beszerzési évszámokból látjuk, hogy alig jelent meg Augsburgban valamely egyházzenei kompozíció, hamarosan utána, vagy még ugyanazon évben megtaláljuk a győri templom kórusán. Időrendben a legelső mester, akinek nevével Győrött találkozunk, az itáliai Giovanni Battista Bassani (1637—1716). Scarlatti és a nápolyi iskola hatása alatt írta egyházzenei műveit. — Ugyancsak olasz volt Antonio Caldara (1670— 1736), aki azonban sokáig működött Bécsben, s valószínűleg itt ismerték meg műveit a jezsuiták. — Nápolyi stílusban írt a spanyol David Perez (1711—1778) is. Egyházzenei művei komoly értéket képviselnek. A német irányzat tagjai közül főleg a bencés zeneszerzők szerepelnek a győriek műsorán. Valentin Rathgeber (1682—1750), aki egyik művét Sajghó Benedek, pannonhalmi főapátnak dedikálta, — továbbá Meinrád Spiess (1683— 1761), Bartholomaeus Mayer, Gallus Zeiler, és a két olasz származású bencés: Blasio Faitelli és Tegurini. A győri kórus számára legjelentősebbek voltak a bécsi iskola képviselői. Vezető szerepet játszik az osztrák Georg Matthias Monn (1717—1780), zeneszerző és orgonista. Az ő körébe tartozik Georg Christoph Wagenseil, valamint az ifjabb Georg Reutter (1708—1772). Mindhármuknak elsősorban hangszeres, szimfo­nikus műveik értékesebbek. Egyházzenei műveikben is a hangszeres, zenekari részre fordítanak nagyobb gondot. — A bécsi körhöz tartozik még az olasz Giovanni Felice Sances (1600—1679). Mindezeknél tehetségesebb azonban Ignaz Holtzbauer (1711—1783), aki előbb Bécsben, majd Stuttgartban, 1753 óta pedig Mannheimben működött. Zene­szerzői képességeit Mozart is nagyra becsülte. Ezen felsorolt mestereken kívül többször szerepelt a győri templom műso­rán a cseh Franz Xaver Brixi (1732—1771), a prágai orgonista, és még sok más, korabeli szerző, névszerint: Auman, Bieling, Boog, Brustmann, Domberger, Dukath, Dünebier, Ehrenhardt, Fischer, Gsur, Gyll, Jacomelli, Jaschiczek, Ko­nigsperger, Kobrich, Planiczky, Poncini, Reinhad, Richter, Schmied (Schmidt) Seiche, Simon, Sonnleithner, Tödlbach, Tschortsch, Umstadt, Vervas, Willkomm,, Zechner, Ziegler, Zimmermann. A szorosan vett egyházzenei műveken kívül találunk még a kóták között 14 teljes és egy töredékes oratóriumot. Ezek közül hét Wilhelm Wirth műve, egy a jezsuita Joseph Holzingeré, hat pedig Padre Amando Ivanschitz pálos szerze­tes alkotása. Végül aiművek között találjuk Georg Christoph Wagenseil egy szimfóniáját. Amikor Paul Tróger 1747-ben a győri Szent Ignác-templom mennyezet­freskóinak festése közben a kóruskarzat boltozatához ért, a barokk zene dia­dalmas és lendületes hangulata ihlethette meg és festette a mennyezetre azt a csodálatosan szép mennyei koncertet, amelyen az angyalok orgonálnak, hárfán, csellón, harsonán játszanak. Ezen műremek freskó alá 1755-ben a győrszigeti Burchard Gáspár épített 400 forintos barokk orgonát, amelynek gazdag kiképzésű szekrénye ma is a templom egyik legszebb dísze. Azr brgonaszekrény művészi faragványait való­színűleg a pozsonyi Gode Lajos készítette, akitől a templom szószéke és a ká­239

Next

/
Oldalképek
Tartalom