Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Szigeti Kilián: A győri Szt. Ignác-templom zenéje a XVIII. században

ték volna. Viszont a bécsi klasszikus mesterek nagy, zenekaros miséi csak a korszak végefelé születnek meg. A győriek tehát koruk átmeneti stílusát művelték, és ebben nagyon haladók voltak. A kótákra feljegyzett beszerzési évszámokból látjuk, hogy alig jelent meg Augsburgban valamely egyházzenei kompozíció, hamarosan utána, vagy még ugyanazon évben megtaláljuk a győri templom kórusán. Időrendben a legelső mester, akinek nevével Győrött találkozunk, az itáliai Giovanni Battista Bassani (1637—1716). Scarlatti és a nápolyi iskola hatása alatt írta egyházzenei műveit. — Ugyancsak olasz volt Antonio Caldara (1670— 1736), aki azonban sokáig működött Bécsben, s valószínűleg itt ismerték meg műveit a jezsuiták. — Nápolyi stílusban írt a spanyol David Perez (1711—1778) is. Egyházzenei művei komoly értéket képviselnek. A német irányzat tagjai közül főleg a bencés zeneszerzők szerepelnek a győriek műsorán. Valentin Rathgeber (1682—1750), aki egyik művét Sajghó Benedek, pannonhalmi főapátnak dedikálta, — továbbá Meinrád Spiess (1683— 1761), Bartholomaeus Mayer, Gallus Zeiler, és a két olasz származású bencés: Blasio Faitelli és Tegurini. A győri kórus számára legjelentősebbek voltak a bécsi iskola képviselői. Vezető szerepet játszik az osztrák Georg Matthias Monn (1717—1780), zeneszerző és orgonista. Az ő körébe tartozik Georg Christoph Wagenseil, valamint az ifjabb Georg Reutter (1708—1772). Mindhármuknak elsősorban hangszeres, szimfonikus műveik értékesebbek. Egyházzenei műveikben is a hangszeres, zenekari részre fordítanak nagyobb gondot. — A bécsi körhöz tartozik még az olasz Giovanni Felice Sances (1600—1679). Mindezeknél tehetségesebb azonban Ignaz Holtzbauer (1711—1783), aki előbb Bécsben, majd Stuttgartban, 1753 óta pedig Mannheimben működött. Zeneszerzői képességeit Mozart is nagyra becsülte. Ezen felsorolt mestereken kívül többször szerepelt a győri templom műsorán a cseh Franz Xaver Brixi (1732—1771), a prágai orgonista, és még sok más, korabeli szerző, névszerint: Auman, Bieling, Boog, Brustmann, Domberger, Dukath, Dünebier, Ehrenhardt, Fischer, Gsur, Gyll, Jacomelli, Jaschiczek, Konigsperger, Kobrich, Planiczky, Poncini, Reinhad, Richter, Schmied (Schmidt) Seiche, Simon, Sonnleithner, Tödlbach, Tschortsch, Umstadt, Vervas, Willkomm,, Zechner, Ziegler, Zimmermann. A szorosan vett egyházzenei műveken kívül találunk még a kóták között 14 teljes és egy töredékes oratóriumot. Ezek közül hét Wilhelm Wirth műve, egy a jezsuita Joseph Holzingeré, hat pedig Padre Amando Ivanschitz pálos szerzetes alkotása. Végül aiművek között találjuk Georg Christoph Wagenseil egy szimfóniáját. Amikor Paul Tróger 1747-ben a győri Szent Ignác-templom mennyezetfreskóinak festése közben a kóruskarzat boltozatához ért, a barokk zene diadalmas és lendületes hangulata ihlethette meg és festette a mennyezetre azt a csodálatosan szép mennyei koncertet, amelyen az angyalok orgonálnak, hárfán, csellón, harsonán játszanak. Ezen műremek freskó alá 1755-ben a győrszigeti Burchard Gáspár épített 400 forintos barokk orgonát, amelynek gazdag kiképzésű szekrénye ma is a templom egyik legszebb dísze. Azr brgonaszekrény művészi faragványait valószínűleg a pozsonyi Gode Lajos készítette, akitől a templom szószéke és a ká239