Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
molnárok az alulról felfelé számítandó öt malmon az éjjeli kivilágítást biztosítani. 15 A Duna folytonos mederváltoztatása és a vízszabályozások miatt a malomcsoportok helye sem volt állandó. Néhány év múlva, vagy nagyobb áradás után nemcsak a meder, hanem a víz sodra is megváltozott és alkalmatlanná vált arra, hogy hajósmalmot üzemben tartson. A medvéi molnároknak is új álláshelyek kijelölését kellett kérni. A helyszíni szemlét 1876. augusztus hó 21-én tartották meg. A hivatalos eljárás során először a hatóságok képviselői olvasták fel a kiküldetésükre vonatkozó végzéseket. Utána a molnármestereknek kellett igazolni, hogy a part- és vízjogot gyakorló medvéi közbirtokosságtól engedélyük van arra, hogy hajósmalmaikat Medve község határában bárhol beköthessék. A molnármestereknek még azt is igazolni kellett, hogy a régi mesterek mesterlevelük, az új mesterek pedig iparhatósági igazolványuk alapján jogosultak a molnármesterség gyakorlására. A szemle alkalmával felvett jegyzőkönyv szerint a 31 malmot kilenc sorba osztották be, Medve községen alul, a Kenderes és Apáti új sziget átellenében, a meder bal partján. Az első malom Horváth Gábor völgyszigeti birtokán álló régi töltéstől a Kenderes határsarok pontján alul, 120 m távolságra húzott egyenes vonalban legyen. A sorban négy malom álljon úgy, hogy a második malom az elsőtől 16 méterrel beljebb legyen és 1.2 méterrel alább álljon. Hasonló távolságokra kell a harmadik és negyedik malmot is elhelyezni. A második és következő sorok 100—100 méterrel legyenek lejjebb az előttük álló soroknál. A sorokba beállított malmok egymástól való távolsága ugyanaz legyen, mint az első sorba beállított malmoké. A malomsorok első malma a magas parttól a második sorban 130, a harmadikban 120, a negyedikben 110, az ötödikben 90, a hatodikban 55, a hetedik, nyolcadik és kilencedik soriban 30—30 méternyire álljon. Az első malmok mellé a második sortól az ötödik sorig 3—3, a hatodik, hetedik és nyolcadik sorokban 2—2 hajósmalom köthető még" be. A kilencedik sorba csak egy, az utolsó malom állítható be. Ez a malom 16 méterre befelé és 12 méterre lefelé legyen a sor első malmától. 1 '' Az Ásvány község melletti Duna-ágban álló malmok vize is elromlott a Duna medrének folytonos változása miatt. Máté Flóriánné, Soós Apollónia elpanaszolta, hogy az előző évben a Káptalan dombi sziget bal oldalán kijelölt váltóhelyet még ugyanazon évben a Duna kaviccsal öntötte be. Búkor István és Kertész Matild pedig a megváltozott vízfolyás miatt nem tud őrleni. A molnárok tehát azt kérték a hatóságoktól, hogy jelöljenek ki részükre új állandó és váltóhelyeket. Az 1877. július 9-én kiszállt bizottság javaslatára az ásványi ma 1mok állandó bekötési helyei a Duna-ág jobb partján, a község felső végénél kezdődtek. Nem sorokban, hanem egyenként, egymás alatt álltak a Templomsziget mellett, lehúzódva a Káptalandomb felső részéig, alig valamivel lejjebb a Káptalandomb-sziget alsó végénél. A váltóhelyek egészen fent, a Duna-ág bal partján, a másik Templom-sziget és az alsó állandó malomhelyekkel szemben, a Sziget oldal farok mellett voltak. Egy váltóhely a Káptalandomb-sziget felső csúcsánál is volt. Az új váltóhelyeket pedig a falu feletti Halrekesztő mellett jelölték ki. Egyet még az állandó álláshelyek elé, hármat pedig ugyanazon sor 15 GyÁL Győr m. Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 1500 (K.) 1862. 16 Uo. 74 (K. B.) 1876. 14» 211
