Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Uzsoki András: Török-kori rablánc a Xántus János Múzeumban
akartak térni, ide-oda lökdöstek egymást, s mivel különböző termetűek voltak, majdnem megfulladtak a lánc rángatásától. 17 Az itt leírt láncos nyakbilincs teljesen megegyezik a győri példánnyal. A belgrádi börtönben hat cigányt látott hármasával, nyakukon vaskarikákkal és láncokkal, kezükön és lábukon megbilincselve. 18 Hasonló szerkezetű, láncra fűzött nyakbilincs lehetett az a példány melynek használatáról Kovács János Miklós ír 1789. január 19-én Konstantinápolyból szüleihez Győrbe küldött levelében. 19 A győri származású katona az előző év március 7-én Zimonynál, Belgrádal átellenben esett török fogságba. Mintegy 150 emberből álló katonai alakulatukat őrségváltás közben 2500 török támadta meg s őt több társával együtt elhurcolták. Leveléből idézzük a tömlöcben töltött idejének leírását, melyben példányukhoz hasonló szerkezetű, láncra fűzött nyakbilincsekről emlékezik meg: „ ... meg fogtak, és még Belgrádba vittek háromszor akarták fejemet [venni, ot be zártak egy setét Tömlötzbeiahol éjjel nappal gyertya éget és azon 21. ember, akiket velem meg fogtak az nyakára vasat tettek, ugy hogy ha egyik feküt, mind ^nyájának fekünni kelletet, ha \?gy fel kelt, mindnyájának fel keletet kelni. Én is gondoltam az Hlyen jó portékát az nyakamra tenni, de [az Basa meg engedte és vas nélkül 32 nap feküttem az többiek közöt, kenyérnél egyebet nem kaptunk, az is kölesnek polyvályából való, ollyan mint az öklöm \de volt két font is,..." A 16—17. századi különböző rabláncok és bilincsek pontos korabeli elnevezéseit legtöbb esetben nem ismerjük, különösen nem tudjuk bilincses rabláncunk korabeli nevét. Auer Ring-nek nevezi naplójában a nyakra helyezett vaskarikát, melyet talán nyakperecnek mondhatnánk. Ábrázolásokon az elnevezés nem fordul elő, egykorú inventárok felsorolásából pedig nem tudjuk azonosítani. Néhány kézenfekvőnek látszó névből következtetve igyekszünk a nyakbilincses rablánc nevét megközelíteni. Török hódoltság kori iratokban gyakran előfordul a csincsér szó, amely valószínűleg nyakbilincses rabláncot jelentett. Legrégibb ismert említése 1564-bol származik: „Très catene tenues ad Chynchyer pertinentes" 20 Jeszenő várában 1623-ban „nyakra és kézre való csincsérek, Regécen 1626-ban „nyakra való csincsér, kézre való csincsér", Szádváron 1685-ben „nyakra és kézre való csincsérek" fordulnak elő. 21 1578-ból „Compedes 3, Chynger 1" említése maradt ránk. 22 A csincsér szó jelentése a Magyar oklevél-szótár szerint: bója, manica. 23 17 Uo. 100. „ ... legten uns ausser denen beschädigten eisserne Ring umb den Hals und zogen mit allen Grimm eine grosse Khetten darduhr, und trieben uns, als wie die Hundt an einander gehenkt des Vezirs Zelt zu, gebende uns das Gleit mit guetten Brügelstreichen, welche bisweillen zu entfliehen wir einander hin und her reisseten, und weillen wir nicht alle einer Statur waren, duhr das Reyssen mit der Khetten uns shier ersteketen." 18 Uo. 167. „... deren etliche schier 6 gefangene Ziggeiner, so zu 3 und 3 an Hals mit eyssenen Ringen und Khetten, ..." 19 A Xántus János Múzeum Adattárában van az eredeti levél. Megköszönöm Czigány Béla kollégám szívességét, hogy e levélre felhívta figyelmemet. 20 Szamota J. — Zolnai Gy., Magyar oklevél-szótár. (Bpest, 1902—1906) 131. — Gombocz Z. — Melich J., Magyar etymologiai szótár. (Bpest, 1915) I. füzet, 1072. 21 Takáts i. m. I. 302. 22 Magyar oklevél-szótár. 131. 23 Uo. 199
