Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon
romszori keresztvetés, három ima van — az elsőben Szt. Jakab fiatalabb neve szerepel — és a XII— XIII. század fordulója körüli időben több olyan nemzetségi monostor, családi, kegyúri templom — az alapító családjának temetkezőhelyei —, temetőkápolna épül hazánkban, amelyet a Szentháromság, vagy Szt. Jakab tiszteletére szenteltek. Ilyen a soproni, a jaki temetőkápolna, a lébényi, a mórichidai, a Sáska község feletti (Bakony), a pécsi Szt. Jakabról nevezett kolostorok, a Pécs közelében 1183-ban említett Szentháromság kolostor — egy másikról 15. kép. A római Szt. Soteris-kápolna helyreállítva. Karácsonyi idézett munkájában olvashatunk a Győr nemzetség leírásánál —, valamint az említett, Szentháromság tiszteletére szentelt templomok (Haraszt, Zél-puszta). Ez arra mutat, hogy ez időben a halotti kultusszal kapcsolatban nagy szerepet kapott a Szentháromság és Szt. Jakab apostol tisztelete. A három- és négykaréjos templomok hazánkban való megjelenésében, elterjedésében — ez esetben is egybekapcsolva a halotti kultusszal — nem kis szerepe lehetett az e korban még talán fennálló, vagy legalábbis romjaiban ismert háromkaréjos ókeresztély temetőkápolnának, cella trichoráknak/' 1 A pécsiről (13. kép) megállapították, hogy azt a IX. században újrafestették és Szt. Ágoston az egész egyházat a Szentháromság templomának nevezi: „Templum Dei, hoc est totius sanctissimae Trinitatis, sancta est Ecclesia, scilicet universa in coelo et in terra." Enchirid. c. 15. — Érdekes gondolat. Abban a korban, amikor ilyen hasonlatokat alkalmaztak az egyház kimagasló egyéniségei, szinte természetesnek tűnik az is, hogy a templomok formáiban is kifejezésre akarták juttatni a Szentháromság tiszteletét. 41 Már Gerevich Tibor felveti ennek lehetőségét Vértesszentkereszttel kapcsolatban — idézett munkájában — ő azonban csak a formára vonatkoztatva teszi ezt. 189