Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon
lásra enged következtetni. Elképzelhető azonban az is, hogy a meglevő szentély méreteit figyelembe véve építették fel az északi és déli karéjokat. Az északi feltehetően sekrestye céljaira, a déli pedig kápolnának épült. A sekrestyére vonatkozó feltevést némileg alátámasztja az a tény, hogy a hajó falát itt csak egy ajtónak törték át. Szemben a déli falat nagymértékben megnyitották, s ezzel az új részt a templom terébe kapcsolták. Természetesen az északi fal hasonló megnyitásával is számolhatunk, amit esetleg később elfalaztak. A felvetett kérdésekre a végleges választ csak a további kutatás, ásatás, falkutatás adhatja meg. Azt azonban az eddigi vizsgálatok alapján is csaknem bizonyosra vehetjük, hogy előbb egy körtemplom állt Rábaszentmiklóson, s azt később, feltehetően a XIII. században háromkaréjos templommá alakították. De vajon miért, mikor történt ennek a különös, hazánkban egyedülálló alaprajzú és megjelenésű épületnek kialakítása, s kinek neve kapcsolható ehhez az építéshez mint építtető? (Ezek a kérdések akkor is felvethetők lennének, ha a rábaszentmiklósi templom háromkaréjos alaprajzú formájában egy építkezés eredményeként épült volna fel, s nem lett volna körtemplom előzménye.) Minthogy a felvetett kérdésekre a győri püspökség levéltárának 1809-ben történt súlyos károsodása miatt 8 az okleveles anyag kutatásán keresztül választ nemigen remélhetünk, célul tűztük magunk elé, hogy más módszerekkel, de a publikált okleveles anyagra támaszkodva, közelebb vigyük ezen kérdéseket a megoldáshoz. Rábaszentmiklós korai történetére csak egy 1287-ben kelt oklevél vet némi fényt az eddig közöltek közül, 9 de alaposabb vizsgálatával eddig nem foglalkoztak. Ez az oklevél még néhány igen fontos adatot tartalmaz azon kívül, hogy IV. László az Osl nemzetségből származó Imre fiának, Gergelynek adományozza a Byka nevű földet Győr megyében, ahol a Szt. Miklós tiszteletére szentelt egyház áll. Ez a föld délről Mórichidával, északról Baboddal határos, tehát nem kétséges, hogy a mai Rábaszentmiklósról van szó. Ebből az oklevélből azonban még az is kiolvasható, hogy ez a föld a tatárok elvonulása óta örökösök nélküli és lakói által elhagyatott. 10 Ez utóbbi adatból kiolvasható, hogy Rábaszentmiklóson már a tatárjárás előtt állt egy templom. Az sem lehetetlen az oklevélben említett templom már háromkaréjos volt. Az azonban sajnos, hogy az oklevél nem nevezi meg Rábaszentmiklós tatárjárás előtti birtokosait. Pedig talán ez lenne az a szál, amelynek nyomán fényt deríthetnénk valamelyest a település korábbi történetére. Mindenesetre, mégis csak megkísérelünk közelebb jutni a kérdés megfejtéséhez, mégpedig a közvetlen környék birtokviszonyainak vizsgálata útján. A Rába és a Marcal ezen szakaszának vidékén — ahol Rábaszentmiklós is fekszik — a XII— XIII. században a Pok-, az Osl és a Tét nemzetségeket emlegetik birtokosként. E területen laktak azonban a besenyők is, akiknek külön grófjuk és főbírájuk volt. Egyes adatok szerint még Zoltán vezér ideiében tele8 Ráth K., i. m. 53. — Itt említjük meg, hogy bizonyos fokig hasonlít a rábaszentmiikló&i templom bővítéséhez Holubice St. Mária templomának kialakítása. Ez is egy körtemplom, patkó alakú szentéllyel, amelyet később egy kisebb, háromablakos karéllyal bővítették. (K. Guth, Pam. Arch. XXXIV. [1924] 25. Neuwirt: Geschichte der christlichen Kunst in Böhmen. [Praga. 1888] H. Gyürky Katalin szíves közlése.) 9 Lengyel A., Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében. (Győr, 1944) 99. 10 Hazai Okmánytár VI. 323. — Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1897) III. 559. 175
