Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:
faragványcsoport is kapcsolódik a ciszterci koragótika köréhez, s a páros oszloplábazatokhoz hasonlóan Oros apát építkezéseinek utolsó szakaszához. 37 A kibontandó tagozott kövek kiválasztásában a kerengőben felállításra kerüli kőtár szempontja játszotta a vezetőszerepet. 38 Az Öros apát-kori kerengőablakok kövei rekonstrukciós eljárással nyertek elhelyezést a déli keresztfolyosóban. A rekonstrukciós felállítás módja nyitva hagyja azt a kérdést, hogy kettős, hármas ablakokról, vagy ennél hosszabb árkádsorokról kell beszélnünk az eredeti kerengővel kapcsolatban. Minthogy a boltozattal el nem látott keresztfolyosónál a tér boltszakaszokra való tagolódása sem segít bennünket a kérdés megoldásában, a rendelkezésünkre álló kőanyag nedig nem alkalmas a probléma eldöntésére, a kérdést egyelőre nemcsak a kőtár, hanem a tudomány számára is nyitva kell hagynunk. 39 Ezzel természeteden még korántsem szóltunk minden megoldatlan kérdésről. Hogy csak egyet említsünk a lényegesebbek közül, az ikeroszlopok törzsének eredeti magasságára vonatkozóan çemmilyen adatunk sincsen. Ezektől a részletkérdésektől eltekintve azonban a kerengő traktusfalainak megmaradt kapuzatai és a feltárt alapfalak, de a sok tagozatos kő is szolgáltatnak annyi konkrét adatot Oros aoát kerengőjéről, hogy így is — tekintetbe véve az egykorú magyarországi kolostorok mondhatni száz százalékos pusztulását —> fel kell. hogy ismerjük kivételes jelentőségét Magyarország műemlékállományában (19. kép). A XV. század végén építkező későgótika, mint már az eddigiekből is kitűnt, — a fentebb leírt XIII. századi részektől eltekintve — a teljes kerengőt átépíti. A keresztfolyosó lényegében ma is XV. századi formáját őrzi. A Porta Spéci osa és a szomszédos, fentebb leírt támpillér között ugyanez a korszak hozza létre a most feltárt szegmentíves falifülkét is. Ennek hátfala a templom köpenyezés előtti falfelülete. A fülkét értelemszerűen a köpenyezéssel együtt készítették. Ami a kolostorudvar megjelenése tekintetében döntő változást hoz: a kerengőfolyosókra emeletet is építenek. Erről tanúskodnak a később befalazásra került kisméretű, elszedett kőkeretes oblong emeleti ablakok, melyeket a keleti szárny homlokzatán tárt fel a kutatás. A kerengőablakok mai rendszere is ekkor váltja fel a XIII. századi román ikeroszlopos nyílásformát. A kerengő jelenlegi ablakait Levárdy teljesen Storno műveinek tekinti. 40 A jelenlegi megkutatás azonban bebizonyította, hogy csak a mérművek származnak tőle, míg a kávék három kerengőszárnyban eredetiek. 1882-ben azt jelenti Storno a konventnek, hogy a kerengőben „nyomára jött a Mátyás korabeli ablakok eredeti" alakjának. 41 Minthogy rajzot ezzel kapcsolatban nem hagyott hátra, valószínűnek kell tartanunk, hoey azokat az ablakkávákat találta meg, amelyekről az imént szóltunk. Ezek a barokk korszakban Storno idejéig elfalazva álltak, ő bontotta ki azokat. s applikálta hozzájuk saját tervezésű mérműveit (18. kép). Ez utóbbiak a XV. 37 Arra vona + kozóan, hogy a ma előttünk álló altemplom boltozata a templomépítést befejező szakaszban épül meg. 1. Levárdy 1. jegyz. i. m. II. 120—121. Az altemplom ciszterci jellegére vonatkozóan 1. P^rcsényi 9. jegyz. i. m., i. h. 38 A kőtár felállításáról 1. Sedlmayr Jánosnak az Arrabona jelen kötetében megjelent tanulmányát. 39 Levárdy 1. jegyz. i. m. II. 107. Rekonstrukciós rajzában a legegyszerűbb elképzelhető megoldást, az ikerablakos formát illusztrálja, ahol középen egy szabadonálló, s kétoldalt egy-egy kávához csatlakozó oszloppár van. 40 Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 30., 41. 41 Levárdy 1. jegyz. i. m. I. 41. 151
