Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:

runk témánk további részének elébe vágni, így a kolostorral kapcsolatos megfigyeléseinket alább mondjuk el. Egyelőre — Pannonhalma ciszterci vonatkozásairól nyújtott kis kitérőnk után — folytassuk a főhajóafolakokkal kapcsolatos mondanivalónkat. Minthogy a jelenlegi nagyméretű ablakok készülésekor a régi ablakok teljesen elpusztultak, rekonstrukciójukra nem áll mód. A helyreállítás a meglevő nyílások meghagyásával az eredeti falfelületeket kiszabadította és bemutatta. Az öt támpillérköz a főhajó két és fél eredeti hatsüveges boltszakaszának: felel meg. A megfelelő öt fentebb leírt ablakmegoldás közül a keletinek a szentély felé eső konzolja abban különbözik a többitől, hogy tagozott felülete beszalad az ablakfülke alapsíkja mögé. Noha a szentély és hajó határvonala első és második építési szakasz közötti az építészeti terwáltozás több kétségtelen jegyét viseli magán, ezesetben ilyen magyarázatot nem tudunk adni, valószínűleg inkább kiviteli hibáról van szó. Az Oros apát építkezései nyomán ránkmaradt 12. kép. Refektorium bejárata vakolatleverés után. templom hitelességének legjobban a múlt századi, Storno-féle restaurálás ártott, amennyiben — ha többet nem is — felületeit teljesen átdolgozta. Az imént leírt, s Storno idején elfalazva állott konzolokat és ívsorokat azonban nem érintették a purista restaurálás módszerei. Az eredeti felületek, sajnos, legnagyobb részükben így is elpusztultak. A habarcs rózsaszín elszíneződése és a kőfelületek pikkelyszerű elválása egyaránt a templom leégésére utalnak, s oda vezettek, hogy a bimbódíszes konzolok nagyrészének szobrászati díszítése a feltáráskor már teljesen felismerhetetlen voít. A török háborúk idején Pannonhalma leégé138