Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása
(comes castri, comes comitatus, comes parochiae, comes provinciáé) is ugyanannak az intézménynek a vezetőjét jelzik, csupán bizonyos időrendi megkülönböztetést kívánnak érzékeltetni. Éspedig azt a változást, amely a comes hatáskörében kiterjedés szempontjából azalatt következett be, amíg a váras hely ingadozó választóvonalával szegélyezett földterület a megyeszervezet konkréten körülhatárolt igazgatási területegységévé alakult és bővült. E territoriális egység alatt természetesen nem szabad a mai értelemben vett összefüggő területet értenünk, mivel Győr viszonylatában is az udvari gazdaságok, az egyházi és világi birtokok, valamint az idegen várföldek (más várközpontok tartozékai) kívül estek a comes joghatósági körzetén. A rajtuk élő népek is csak egyes vonatkozásokban voltak az ispán közhatalmi funkcióinak alávetve. De vizsgáljuk meg ezek után, hogy a hatáskör keretében milyen fajta feladatok ellátásával kellett a vár-, illetve megyésispánnak foglalkoznia. Korábban már említettem, hogy a comes-t a király nevezte ki, rendszerint közvetlen környezetéből. Általában az volt a gyakorlat, hogy úgynevezett főemberek kerültek az ispáni tisztségekbe, akik már kiválasztásuk idején, vagy később országos méltóságokat is viseltek. A királyi Győr megye ispánjai közül pl. az 1221-ben szereplő Pózsa (Pousa) minden valószínűség szerint azonos a Kalán nemzetségbeli országbíróval,, 38 míg az 1243—1245. évek közti oklevelekben előforduló Móricz comes IV. Béla főpohárnokmestere. 39 az őutána következeit Moys, 40 majd Lőrinc 41 ispán a király főlovászmestere volt. Az előkelő leszármazás, a vagyoni erő és a rokoni kötelék nagy súllyal esett a latba, bár mindezek mellett a rátermettség kérdése is döntő momentum volt, mivel az ispán működése fontos gazdasági, igazgatási és igazságszolgáltatási ténykedések végzéséből tevődött össze. Ez utóbbi alapon képzelhető el, — amit egyébként konkrét esetek is igazolnak, hogy elvileg várjobbágysorban élők is felemelkedhettek a comes-i beosztásba. A győri megyésispánság élén állott Simon comes például, aki az 1232—1234. években látta el ezt a tisztséget, a győri varjobbágyok közül került magas pozíciójába. 42 A gazdasági jellegű tevékenység önként adódott abból a kezdeti szükségszerűségből, amely a váras központok szervezetét létrehozta. A családi birtokokat összefogó udvari gazdaságok mellett ugyanis meg kellett teremteni az egyéb királyi javadalmak organizációját is, hogy a területükön élő várnépek gazdálkodása megfelelő irányítás alá kerüljön és a megszabott munkajáradék ok elvégzése, a kivetett adók, szolgáltatások beszedése, kezelése rendszeresen megtörténhessék. A várispán e minőségében tulajdonképpen a castrum és a hozzá tartozó javak, birtoktestek jószágkormányzójaként működött, aki minden számadási időszak végén jelentést volt köteles tenni az uralkodónak a befolyt pénzek és termények értékéről, mennyiségéről. Még nagyobb jelentősége volt azonban annak a követelménynek, hogy az említett királyi birtokok népeinek regionális alapon való csoportosítása, nyilvántartásba vétele és rendészeti ellenőrzés alá való vonása intézményes megoldást nyerjen. Ezt kívánták a hadászati érdekek, de a központi hatalom befo38 HO VI. 15. 39 Wenzel i. m. VII. 133. 40 Fejér i. m. IV. 2. 218. 41 Fejér i. m. IV. 2. 451. 42 Wenzel i, m. I. 331—332. 114
