Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Uzsoki András: Jelentés a győri Xántus János Múzeum 1962. évi működéséről

JELENTÉS A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÜZEUM 1962. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiumának 1961. évi novemberi határozata értelmében a vidéki múzeumokat a megyei tanácsok kezelésébe adták át. Megyénkben a soproni Liszt Ferenc Múzeum 1961. december 8-án, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum december 13-án, a győri Xántus János Múzeum pedig december 15-én került átadásra. A minisztérium és a Győr-Sopron Megyei Tanács a győri Xántus János Múzeumot jelölte ki a megyei múzeumi szervezet központjává. A múzeumok 1962 első felében még bizonyos fokig a minisztérium felügyelete alatt álltak, mert a költségvetési gazdálkodás június 30-ig a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságának felügyelete alá tartozott. Július 1-i hatállyal gazdaságilag is a Megyei Tanács hatáskörébe kerültek. A megyei múzeumi szervezet megalakulását a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962. január 4-én tartott ülésén tárgyalta s azóta a művelődésügyi osztály irányításával, a minisztérium szakmai felügyelete mellett működik. Valamennyi megyei központban, így Győrött is megalakult a Megyei Múzeumi Igazgatóság, melynek vezetője a megyei múzeumi igazgató. A szervezet kialakításával a Megyei Tanács létrehozta az igazgatóságon működő gazdasági hivatalt, mely valamennyi múzeum gazdasági és pénzügyeit központi szinten irányítja és kezeli. Az átszervezés a pénzügyi gazdálkodás terén valamennyi múzeumban kezdeti nehézséget okozott, az év végére azonban kialakult a zavartalan ügymenet. A felsorolt három múzeumon kívül a Kapuvári Járási Tanács kezelésében levő Helytörténeti Múzeum elvileg beleolvadt a megyei szervezetbe, gyakorlatilag azonban csak 1963. január 1-től, az új költségvetési évtől lett szerves része. A Xántus János Múzeumra nehezedő központi feladatok különösen a III. negyedévben éreztették hatásukat és meglehetősen gátolták a tudományos munkát. A nehézségek mellett azonban segítséget jelentett a múzeum személyi létszámának bővülése is, amennyiben februárban a minisztérium iparművészettörténész muzeológust helyezett a múzeumba, szeptemberben pedig a Megyei Tanács két félmunkaidős tanárt biztosított a múzeumnak néprajzi, valamint legújabbkori történeti kutatásra. 1962-ben a múzeum személyi létszáma hivatali beosztás szerint az alábbi volt: 1 őskor szakos régész muzeológus, 1 iparművészettörténész muzeológus, 1 helytörténész, 1 legújabbkori történész, 1 néprajzos, 1 restaurátor. 363