Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Kalmás János: Szászerjíász parancsnoki jelvény-nyílhegyek

2. ábra. Számszeríj nyílhegyek a XIV. és XV. századból. 1. XV. sz. Budapest, MNM Történeti Múzeum; 2. XV. sz. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum; 3. XIV. sz, Pécs, Janus Pannonius Múzeum; 4. XV. sz. Wien, Waffensammlung; 5a, b, XV. sz. München, Bayerisches Nationalmuseum. A mi esetünkben a strucctoll ábrázolása ismétlődik. Nincs rajtuk érzékeltetve sem a pávatoll szeme, sem pedig a kakastoll erősívű hajlása. A toll már az ókorban a harcos kitüntető jelvénye volt. A strucctoll az óegyiptomiaknál az igazság jelképe, a középkorban a lovagi büszkeséget jelképezte.

8 Általában a toll a katonaság szolgálatában az elöljárónak, a tisztnek volt a jelvénye. Mégpedig minél magasabb volt a tiszt rangja, annál színesebb, dúsabb toUbokrétát viselt a sisakján. Címertani jelentésében a külföldi viszonylatban a pávatollról bizonyára azt a következtetést vonhatjuk le, hogy csak annak a személynek a címerében foglalhatott helyet a pávatoll, vagy tollköteg, aki mind a lovagi fegyverforgatásban, mind a költészet és dalnoki művészetben kivált és nemzetének büszkesége volt.

9 A korona ábrázolásos toll alatti névbetűben előkelő rangú nyílkirály személyét sejtjük, míg az íjászparancsnok nevét rejtő névbetű felett szabadon áll a katonai erényt vagy rangot jelentő toll. A müncheni Bajor Nemzeti Múzeum nyílhegy példányának mindkét lapja dúsan vésett díszű. A jobbszárnyakon szalagban, illetve négyszögletes keretben „manilia p(ro) amo(re)" — a szeretet jeléül — vésett szöveg, a balszárnyakon leveles-indás díszítés, köpüje nyakán és alján vésett művű dísz, majd középen harántmenő mezőkben betűsort utánzó és pikkely sor szerű díszítés váltogatja 8 Gründel, P., Die Wappensymbolik. (Leipzig, 1907) 23. 9 Uo. 43. 75