Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Faragó Sándor: A kapui vár

Á

lgyu golyóbis 2 Puska padágy nélkül 1 Vas tarack 1 puska vas 1 Kü So eggy nagy darab Szablya 2 Nagy Láncz a Kapuhoz 2 Lakat 2 Az külső kapu közben vagyon Réz tarack 2 A kapu fölött való kis bástyán réz tarack 2 Az nap kelet felől való bástyán vas tarack 1 A kis kapun vagyon láncz 3 Megtudjuk, hogy van a várban kovácsműhely és „Bognár ház". Tudomást szerezhetünk az inventáriumból a vár személyzetéről is. Voltak pedig a várban Balassy Mihály udvarbíró, Zent Miklósy Márton számtartó, Nagy János főporkoláb, Németh György vice-porkoláb, továbbá pallér, majoros, majorosné, Tóth Mihály nevezetű béres, „Korcsmáros Asszon", 10 drabont és 2 virrasztó. Az előbbieknek összesen 181, a két utóbbinak összesen 12 forint volt az évi fizetése. Ilyen volt a vár felszereltsége akkor, amikor Kapu mezővárosának bírája Varga Márton volt és 44 lakóház állott a vár tövében. Az 1618/19. esztendőkről Drinóczy azt állítja, hogy akkor „Kapuvárt a törökök bírták". Sőt! Ezen túlmenően név szerint ugyan nem említve, kapuvári basáról is beszél, amikor így ír: „György követ az Ausztriai udvar részéről ekkor tudósította a Császárt, hogy a kapuvári Basa váratnék Erdélybe ki a fényes Portátul a Hercegnének egy zászlót hozanda."

36 Úgy gondoljuk, hogy amikor Drinóczy a kapuvári basáról ír, túlzó szájhagyományt rögzített. A törökök győzelemmel végződő ostromai mindenesetre még komolyabb erődítésre késztették Nádasdy Ferencet. Az építkezés pontos idejét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy 1668 körül nagyobb átalakítási munkálatokat végezhettek rajta. Bizonyítják ezt, az 1958/60. évi átépítéskor előkerült nagyszámú CFDNIC 1668 jelzésű téglák.

37 [Olvasd: C(omes) F(ranciscus) D(e) N(ádasd) I(n) C(apu)]. Az említett átépítés tehát a téglák bizonysága szerint az 1668. évnél korábban nem történhetett. Itt kívánkozik megemlíteni, hogy 1961 tavaszán, mikor a vár udvarán a Járási Művelődési Ház alapját ásták, 4—5 méter mélységből számos, kihegyezett végű cölöp került elő, melyeknek máglyarakásszerű elhelyezése arra enged következtetni, hogy azok az egykori vár alapjául szolgáltak. Az időrendben következő esemény, melyet ugyancsak Drinóczy jegyzett fel, jelentős az építmény történetében. „1672. Kapui vár nagy volt Szűcs Jakab, s ez bizonyságot tett, hogy Kerecsenyi Szalay János irománytárládája, Mikor a Kapui torony leégett és le dült, öszve törött, Gyöngyössy László akkori porkoláb a rabokkal szedette öszve, ami a ládákban volt. Bátorság kedvéért több családok is tartották ezen torony36 Drinóczy Gy., i. m. 439. 37 Kapuvári Helytörténeti Múzeum. Ltsz: 60. 160. 1. 90