Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Faragó Sándor: A kapui vár
1387. június 3-án a győri káptalan már jelenti is Zsigmond királynak, hogy parancsára Kanizsai János fiait Kapu királyi vár s a hozzátartozó helységek — Lövő, Iván, Vitnyéd, Keczel, Szil, Pordány, Bogyoszló, Estvánháza, Babot, Ordód, Hidász, Kapu és a beledi-vám birtokába beiktatta. 15 így lett a szabad, királyi várbirtokból földesúri tulajdon. Ismeretes, hogy 1536-ban a Kanizsai-család fi-ága kihal s az egyetlen lány, Orsolya kezével a család birtoka Nádasdy Tamásé lesz. 16 Eddig az ideig a vár úgyszólván csak őrhely. Az országos események alakulása következtében lesz katonatelep, hisz elesett már Buda is (1541), s a török Bécs felé igyekezve, 1543-ban betör a Rábaközbe, s annak egy részét elpusztítja. Az ehhez hasonló támadások kivédésére kezdik megerősíteni a kastélyokat és várakat, ekkor alakul ki a török rablóportyáknak szembenálló magyar végvárrendszer. 17 A vár katonái részben kapuváriak, részben ordódiak, hisz maga a vár is eredetileg a baboti határhoz tartozott. 18 Hogy Nádasdy Tamás milyen komolyan fogta fel Kapu megerősítésének fontosságát, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1542-ben Sennyei Ferencet nevezte ki Kapu várnagyává. Erről a Sennyei Ferencről pedig tudjuk, hogy „fundáló paliéra" volt számos, Nádasdy tulajdonban levő várnak, így Kanizsának, Egerszegnek, Sárvárnak. 19 16 évig volt kapui várnagy. Az 1558. esztendőben már az oly fontossá vált Szigetvár megerősítésén munkálkodik. 20 Bizonyosan kapui várnagy is éppen azért lett, hogy a várat megerősítse, védettebbé, korszerűbbé tegye. Működésébe némi bepillantást adnak Nádasdyhoz írt jelentései. 1543. június 12-én azt jelenti, hogy az árkot újra ásatja és belül latorkerttel véteti körül. 21 A latorkert sűrűn egymás mellé állított hegyes karókból készült kerítés, melyet sem nem fontak, sem nem tapasztottak. Várainknál rendesen a külső vízárok partján állították fel. 22 Nyilvánvaló tehát, hogy a várat már megelőző időkben is vizesárok vette körül. Nádasdy nyilván aggódott Kapuvár biztonsága miatt s ennek megfelelő utasításokkal láthatta el Sennyeit. Következtethetünk erre Sennyeinek 1547. január 12-én kelt leveléből, melyben jelenti: a lőszerre vonatkozó parancsot teljesíti s a puskásokat is összegyűjti a környező falvakból. A Rábaközből senki sem menekült el, mért látják, hogy Nádasdy is itt van, akiben mindenki bízik. Ha valami rossz hírt hall, kéri: közölje, hogy a népnek ideje legyen a 1 menekülésre. 23 Ugyanez év február 2-án arról ír, hogy a tárház építését rövidesen befejezik, de nincs deszka s így sem a padlást, sem az ajtókat nem tudják elkészíteni. Tanácstalan, hogy a bort az iváni, vagy a kapuvári mértékkel árulják-e, „mert az ywány mertek nagiup sokgal az kapwy merteknek." 24 Február 9-én azt jelenti, hogy a malmon jelenleg nem dolgoznak, most az építéshez szükséges 15 Sümegi D., Sopronmegye Levéltárának oklevélgyűjteménye. I. (Sopron, 1928) 84. 16 Soós L, ösi sopronmegyei nemzetségek. (Sopron, 1942) 186. 17 Uo. 18 Uo. 19 Molnár J., Szigetvár török műemlékei. (Bpest, 1958) 6—7. — Takács S., Rajzok a törökvilágból. (Bpest, 1915) 41. (1. lapalji jegyzet). 20 Molnár J., i. m. 21 Takács S., i. m. 31. 22 Uo. 23 Mályusz E., Az Országos Levéltár Nád'asdy-levéltárának magyar levelei. LK (1927) 83. 24 Uo. 86. 87
