Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Kalmás János: Szászerjíász parancsnoki jelvény-nyílhegyek

séges, de egyes adatok arra utalnak, hogy a XV. században már több városunkban volt lövészegyesület. Besztercebányán a Tanács 1549-ben a régi lövőház helyett újat építtet. Lőcsén is volt már a XV. században lövészegyesület. 1516-ban a lőcsei Magistrátus, Niclas lakatosmesternek házát megvevén, a rajta levő adósságok fejében a többi között „in der Schützen Bruderschaft" is lefizetett 1 forintot. Fontosnak találjuk a Bruderschaft, a testvériség megemlítését, amely kifejezéssel külföldön a Szent Sebestyén lövésztestvériségnél találkozunk. A Szepes megyei lövésztestvériségek a XVI.—

XVII. században keletkeztek. A XVI. századból való a lőcsei, szepesváraljai, késmárki és iglói, a XVII. századból a szepesbélai és a leibniczi. Ezeket a lövésztestvériségeket a céhrendszer hozta létre és így a városi polgárság intézményei voltak. Lövőgyakorlatokat végeztek, hogy veszély esetén könnyebben tudjanak bánni a fegyverekkel, másfelől meg, hogy jó céllövőkké váljanak. A lövésztestvériségek keletkezésének igazi okát a polgárság és nemesség versengésében kell keresnünk. Mert bizony nemcsak a törökkel, hanem a nemességgel szemben is állandóan résen kellett állni. Fegyverkezni kellett, hogy a városi polgárság megvédje jogait és kiváltságait a nemesek túlkapásaival szemben. Az iglói 1587. évi alapító oklevél megemlíti a török veszedelmet, amely indokolttá teszi, hogy a városban ilyen lövésztestvériség szerveztessék.

15 A számszeríjas lövészet utáni puska-céllövészetnél nemcsak kézi puskákat, hanem ún. kettős szakállas puskákat is használtak, így pl. Lőcsén 1595-ben az alsó kapun kívül épített lövőhelyen két tanácsnok felügyelete alatt kettős sza4. ábra. Lándzsások a Gent-i Szt. János 5. ábra. Számszeríjászok a Gent-i Szt. és Szt. Pál kápolna freskóján. János és Szt. Pál kápolna freskóján. 15 Demko K., A felső-magyarországi városok életéről a XV—XVII. században. (Bpest, 1890) 87.; Bruchner Gy., A szepesmegyei lövészeéhek élete. Közlemények Szepes vármegye múltjából. III. (Lőcse, 1911) 146—151. 78