Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Kalmás János: Szászerjíász parancsnoki jelvény-nyílhegyek

tüskés rendszerű. A nyílvesszőbe tüskéje révén volt beerősítve. Már az a megoldás is jelzi, díszként való felhasználását. A nyílhegy törzse elrozsdásodott, azon ma már vésést megállapítani nem lehet, azonban vésett díszítésű alsórészének bronzlemez borítása. Ez a példány korban a legkorábbi, még a XIV. sz.-ból való. Közelebbi adatait nem állt módomban megszerezni. (2. ábra, 3.) A visegrádi ásatások alkalmával a királyi palota felső részén került napfényre egy köpüs nyílhegy, amelyet alakja és kidolgozása miatt csoportunkba sorolhatunk. Felülete nem díszített, rajta vésést nem találunk, de gondos kidolgozása és nagy mérete miatt, aligha lehetett számszeríj lövedéke. Hossza: 113 mm, szélessége 19 mm. Visegrádon valóban könnyen elképzelhetünk Szent Sebestyén lövésztársaságot a királyi udvar közelében. Vegyük sorra ezek után az idegen emlékanyagban a hasonlóan díszített külsejű nyílhegyeket. A kreuzensteini vár Wilczek-féle gyűjteményében levő nyílhegy lapjának jobbszárnyán liliomos korona alatt „s" betűt találunk beütve. A betű alatt körös közepű háromszögalakú bevert, poncolt díszt figyelhetünk meg. A liliomos korona és az „s" betű kimondottan későgótikus jellegű, a nyílhegy korát az 1450-es évek körüli időre határozzuk meg, köpüje sima díszítetlen. Hossza 117 mm, szélessége 17 mm.

5 A bécsi „Waffensammlung" példányának lapja jobb szárnyán leveles korona alatt „o" esetleg „v" betű, alatta kisebb mezőben „s" betű, balszárnyán strucctollas dísz alatt „t" minuscula betű vésett képét látjuk. Köpüje végig pikkelyezett díszű, vésett vonalkázással árnyékolva. Hossza 110 mm, szélessége 20 mm. A kiállítás katalógusa a nyílhegyet számszeríjász lövészparancsnok jelvényeként határozza meg és korát a XV. század II. felére helyezi.

6 (2. ábra, 4.) A nyílhegyeken ismételten figyelhetjük meg a toll megjelenését. A győri nyílhegyen a toll egyenes, álló helyzetben van ábrázolva, sastollként. (3. ábra.) A Történeti Múzeum két nyílhegy példányán figyelhetjük meg a háromcsúcsú korona felett a toll vésett képét. Az egyik példány mindkét szárnyát a tollas korona díszíti. A veszprémi Bakonyi Múzeum nyílhegyén az „i" minuscula felett kis félhold alakú beütött, kétsoros poncolás ábrázolja a tollat. A keszthelyi Balatoni Múzeum példányán már erőteljesebben érzékeltették a felső végén kissé hajlott, tehát strucctoll ábrázolását. A veszprémi nyílhegy poncolt kettős sora is ívben hajlik, ami szintén a strucctoll hajlását igyekszik utánozni. A bécsi Fegyvergyűjtemény nyílhegyén is „t" minuscula felett találjuk a meghajlott, felső részén kiszélesedő, tehát minden tekintetben a strucctollat utánzó vésést. Vizsgáljuk meg közelebbről mit jelenthet nyílhegyeinken a toll rendszeres ismétlődése. Hazánkban a pávatollat magas állami méltóságot viselő férfiaknál találjuk meg címerük feletti sisakdíszül. A heraldikában többféle tollábrázolást figyelhetünk meg. Legkorábban a pávatoll jelenik meg a címereken, ezután pedig a kakastoll, és csak még későbben, mindkettő megjelenése után találkozunk a strucctollal.

7 5 Kalmár J., Pfeilspitzen als Würdezeichen. Waffenkunde 6 (1937—1939) 218. 6 Gross, A. — Thomas, B., Waffensammlung in der Neuen Burg. (Wien, 1930) 18. 7 Csergheő G., A hárslevél a Ratold-nembeliek címerében. Turul 4 (1886) 176. 74