Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Kalmás János: Szászerjíász parancsnoki jelvény-nyílhegyek
Tartsunk seregszemlét az eddig felkutatott tárgyi emlékeink felett és vizsgáljuk meg azokat minden részletükben. A vasból kovácsolt nyílhegyek csúcsai négyélűek, középső éle az elő- és hátlap közepén halad végig, le egészen a nyakig s így a nyílhegyeket két szárnyra osztja. A nyaktól indul lefelé a kissé kúposodó hengeres köpü, mely a nyílvesszőt foglalja magába. Egyes példányoknál a gerincéi átmenet nélkül beleolvad a köpü nyakába. Legtöbb esetben azonban a gerincéi, a nyaknál a két szárny tövénél két félkörívbe megy át. Ezt az átmenetet a szárnyak síkjainak elmélyülése alakítja ki. Amint alább indokoljuk, ezek a későbbi korból származnak, az átmenet nélkül beolvadó gerincélű példányok pedig korábbi eredetűek. Elsőnek közölt példányunkat a MNM—Történeti Múzeum fegyvertára őrzi. Lapjának jobb szárnyában gótikus „d" minuscula vésett képét látjuk, alatta kisebb mezőben „s" minusculát. A bal szárnyában bevésett, megnyúlt rombuszalak, közepén függőleges szalagdísz halad végig, vízszintesen pedig keresztező vésett vonal, vonalkázott árnyékolással. A rombusz alsó csúcsánál szalagdísz, az alatt pedig csúcsos záródísz látható. Mindkét szárny felett stilizált, koronát utánzó leveles dísz, esetleg toll vésett képét találjuk. Köpüje alján kettős gyűrűs vésés között, két pikkelysor díszlik. Hossza: 104 mm, szélesség 18 mm. (1. ábra, 2.). A nyílhegy díszítése és különösen a betűk jellege eléggé pontos időmeghatározást enged meg. Későgótikus ízlésű díszítése és a betű alapján kora a XV. század II. felére helyezhető. Kissé szélesebb lapú és kihangsúlyozattabb hegyű a következő, ugyanott őrzött példány, amelyen már feltűnik a felület finomabb kidolgozása. Lapjának jobb szárnyán vésett „v", a baloldalán pedig „a" minusculát látunk, mindkét betű felett háromágú korona, amelyeket strucctoll koronáz. A betűk alatt kis mezőben nagyjából szívalakú, hármas stilizált levélke, mint kitöltő dísz kapott helyet. Ennél a példánynál már az egész kissé kúposodó köpü felülete pikkelyezett, alját gyűrűs vésett dísz zárja le, a vésett gyűrűk közötti vonalak háromszögeket alakítanak. Hossza: 107 mm, szélessége 22 mm (1. ábra, 3.) A két leírt példánynál figyeljük meg a „v" betű ismétlődését a korona és a koronaszerűen kialakított záródísz egyezését; ezen kívül a köpü pikkelyes díszénél találunk azonosságot. A nyílhegy korát, későgótikus ízlésű díszítése és a betűk alapján, a XV. század II. felére helyezzük. Az „a" betű megjelenését a győri példánynál már megfigyelhettük. Azonos külsejű, de egyszerűbb a veszprémi Bakonyi Múzeum példánya, amelynél lapjának jobbszárnyán beütött „i" minuscula képét találjuk. A betű felett két sorban beütött tollat utánzó poncolást látunk. Köpüje díszítetlen, a gerincéi átmenet nélkül megy át a köpübe. Korát a XV. század I. felére helyezzük. Hossza: 115 mm, szélessége 18 mm. (1. ábra, 4.) A keszthelyi Balatoni Múzeum fegyveranyagának leltározásása alkalmával, a nyílhegyek alapos vizsgálatakor figyeltem fel egy számszeríjhoz való nyílhegyre, amely méreténél fogva kivált a többi rendszeres nyílpéldányok közül. Letisztíttatása után vált láthatóvá egy „i" minuscula, felette madártoll ábrázolása. A nyílhegy Csabrendeken került elő a sümegi vártól 4 km-re eső község határában. A nyílhegy hossza 114 mm, szélessége 20 mm. (1. ábra, 5.) Következő példány a Történeti Múzeum gyűjteményében, az úgynevezett szakállas nyílhegy, két szárny-nyúlvánnyal. Lapjának jobb szárnyán gótikus „a" minuscula vésett képét láthatjuk. A szakállnyúlvány on is vésett vonalkák72
