Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Kozák Károly–Uzsoki András: Régészeti és műemléki kutatás a győri Püspökvárban
RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKI KUTATÁS A GYŐRI PÜSPÖKVÁRBAN A győri Püspökvárban 1960-ban műemléki kutatást végeztünk, melynek során sikerült megállapítani annak a XIII. századi építménymaradványnak egykori rendeltetését, melyet addig mind a tudományos szakirodalom, mind a népszerűsítő munkák félreismertek. A püspöki palota É-i szárnya alatt levő szűk lépcsőfeljáró, a közepén kicsi, gótikus termecskével nem más, mint egy középkori lakótorony maradványa. E téglalap alaprajzú, mészkőből és bazalttufából készült többemeletes tornyot IV. Béla alatt, valószínűleg az 1250—60-as években Omode győri püspök építtette. 1 A műemléki kutatást 1961. június 26 és augusztus 23 között régészeti ásatás követte, 2 mellyel egyidejűleg elvégeztük az érintett és a szomszédos belső területek műszaki felmérését is. 3 Az eredmények igazolták a műemléki kutatást, hogy nem „menekülőfolyosó", „török pince" vagy „osonka" volt itt, hanem hadászati célból, védelmi elgondolás alapján épült lakótorony, melynek első emeleti lépcsőfeljárója a mai napig szinte épségben fennmaradt. Az ásatás megkezdése előtt a műemléki szempontokat figyelembe véve a lakótorony lépcsőfeljárójába bevezettettük a villanyvilágítást, hogy a kutatást megfelelő körülmények között folytathassuk. 4 A feltárás első meneteként a lépcsőfeljárót tisztítottuk meg az évtizedek óta felhalmozódott törmeléktől. A falfelületek tisztogatása során a lépcsőfeljáró közepén levő kis terem, az őrségpihenő boltozatán vakolatmaradványokat találtunk, s ezeken kváderköveket utánzó festést figyeltünk meg. (12. ábra.) Eltávolítva a 90—110 cm-es törmelékréteget, a lépcsőfeljárat aljában levő bejáratot sikerült belülről szabaddá tenni, s megállapíthattuk, hogy az valóban egy épület külső, északi falában helyezkedik. el, minden bizonnyal emeleti magasságban. Az ajtókeret külső részét is sikerült annyira feltárni, hogy azon felméréseket végezhettünk, az így nyert adatok szintén megerősítik korábbi feltevéseinket. (1. ábra.) A képen jól látható a keskeny bejárat (178x60 cm), rajta csak egy ember léphetett be egyszerre, viszont egy meg is védhette a behatolni szándékozó ellenséggel szemben. A bejárat felett 1 m-re íves keresztmetszetű párkány maradványait figyeltük meg. Az ajtó körül rendszertelenül 1 Kozák K., Adatok a győri Püspökvár történetéhez. Arrabona 3 (1961) 33—35. 2 Az ásatást Uzsoki András régész, a műemléki kutatást Kozák Károly régész végezte. 3 A lakótorony-rnaradváriy körüli épületrészt 3 szinten — a kutatás szempontjait figyelembe véve — Varga István építészmérnök mérte fel. 4 Az ásatás költségeit és a villanyhálózat kiépítésének költségét a Győr-Sopronmegyei Idegenforgalmi Hivatal fedezte. A kutatást a helyszínen a győri Püspökség engedélyezte és támogatta. Mindkét szervnek ezúton fejezzük ki köszönetünket. 55