Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Uzsoki András: Jelentés a győri Xántus János Múzeum 1958–1961. évi működéséről

JELENTÉS A GYŐRI XÄNTUS JÁNOS MÚZEUM 1958—1961. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL A győri múzeumot 1859-ben Rómer Flóris alapította. A gyűjtemény 1948-ig a győri bencés gimnáziumban volt elhelyezve. Jelenlegi helyére 1949-ben — az államosítás alkalmával — költözött, ekkor egyesítették az 1943-ban alapított Városi Múzeummal. A múzeum Széchenyi téri főépülete, az ún. Apátur-ház a pannonhalmi főapátok egykori győri palotája. Az 1740-es években Sajgó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Az épületet évtizedek óta nem tatarozták, ezért teljes felújítását már tovább nem lehetett halasztani. A helyreállítás a Művelődésügyi Minisztérium költségén (2V2 millió forint) 1958—1961 között történt meg. A tatározási munkálatok alatt a múzeum tudományos és népművelési tevékenységét csak szűkreszabott határok között tudta kifejteni. A múzeumépület felújítása A munkálatokat 1958 nyarán kezdték meg és 1961 végén fejezték be. A helyreállítás a műemléki követelmények és a korszerű múzeum igényeinek figyelembevételével történt. Felújításra, ill. kicserélésre került a csatorna-, a víz-, a gáz- és a villanyvezeték hálózat, és a helyiségek padozatának nagy része.

1 A kőkeretelésű ajtó- és ablaknyílások, valamint a falfelületek tatarozása során fontos építéstörténeti jelenségeket figyelhettünk meg.

2 A műmárványfallal, stukkókkal és freskókkal díszített egykori refektoriumot, a múzeum jelenlegi dísztermét az eredetinek megfelelően mintás parkettával burkoltattuk be.

3 A földszinti nagyfolyosó befalazott árkádíveit kibontattuk és a nyí1 A folyosókat eredetileg kelheimi mészkőlapokkal fedték le s ezek maradványait a főlépcsőház fordulójában és a díszterem előtti folyosórészen rakattuk le. 2 A később befalazott ajtókat és ablakokat kibontattuk, az épület szerkezetét megbontó, később létesített ajtónyílásokat befalaztattuk. Az emeleti sarokerkélyes szobácskában az erkélyablakokat teljes egészében kibontattuk. Ugyanitt az erkélyfülke boltívén 18. századi freskómaradvány került elő, ugyanis az egykori házikápolna oltára itt volt elhelyezve. A freskó restaurálása még nem, történt meg. 3 Az új parketta az eredetinek megfelelően tölgy- és bükkfából készült. Az Országos Műemléki Felügyelőség rendelkezésére a zárterkélyben a régi parketta maradt meg.. • 4 A tatarozás megkezdése előtt az árkádok kosárívesek voltak 180 cm-es váliindítással. A tervező és a kivitelező a rossz méretben elkészített vaskeretek miatt műemlékileg elrontotta a kosáríveket, 140—150 cm-es vállindítású szabályos félköríves árkádsort képeztek ki falpótlással és elfaragással. A legközelebbi felújításnál a kapualj alatti ívek mintájára kell helyreállítani. — A földszinti folyosó falában a raktárak felől, a padlószinttel egymagasságban 3 kőkeretelésű, fűzött vaspálcás 217