Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Timaffy László: Orvostörténeti emlékek a mecséri ’tudós gyógyember” hagyományaiban

„A szárazkeh ellen fodormenta teát itassunk".

25 „Ugyanígy jó a szárított kakukkfű és zsálya teája is egy tojással és egy kanál mézzel jól összekeverve". „Fulladás, „aszma" ellen ökörfarkkóró virágából főzött tea cukorral, vagy galagonya-tea fekete cukorral, de jó a fiatal fűzvesszőből főtt tea is, vagy a vöröshagyma leve". — A régi orvosi könyv hasonlóképpen így ír: „V. 1 Marék apró-bojtorján füvet; annyi ökörfarkfű-virágot vagdald öszve, főzd meg fűzvessző levivel herbathének; száraz hurut ellen".

26 „Torokfájás ellen reszelt vörösrépát köll melegítve rákötni. Ha a torok megpenészedik, petrolba (petróleum) mártott lúdtollal köll jól megkenni".

27 „Igyon még sok bodzavirágból főtt teát cukorral, vagy mézzel". — A régi orvosi könyv ugyanezt így tanácsolja: „V. 1 Marék bürköt, annyi bodza-virágot. Vagdalt öszve, s tartsd forró vizben egy fertál óráig. Szűrj le belőle másfél meszszely főtt vizet, s adgy hozzá 3 lót mézet. Torokfájás ellen jó".

28 „Reuma, köszvény, boszorkány-nyomás ellen vízikatort köll a fájó részre rakni". • A „vízikator" elkészítési módja: „Kőrisbogarat köll megszárítani, finom porrá összetörni, megszitálni, mint a lisztet. Egy kávéskanál megszitált kőrisbogár-porhoz két kanál lisztet, egy kanál terpentinolajat (de lehet étolaj is) keverünk, s egy kis vizet is töltünk hozzá. — Az egészet edényben jól össze kell hidorni azután gyócsra kenve rakjuk oda, ahun fáj". A kőrisbogarat országszerte felhasználják köszvény eller.

29 ,A köszvényes részre összetört kigyóhagymát komló levivel és nyúlhájjal összekeverve is jó tenni. Farkasóma levivel bedörzsölni is jó". — A régi orvosi könyv szerint viszont: „Az köszvény ellen eret kell vágni, aztán gyenge dörzsölések javasoltatnak, továbbá egy grán farkasalma-gyökeret, 10 grán nádmézet, 10 grán tisztított salétromot főzd öszve s adgy be minden nap háromszor egy findsia itallal".

30 „Tüdőgyulladás, toroklob, magas láz ellen egy pohár pisát keverünk össze egy tojással, egy kis édes köménnyel, két kanál cukorral. Lelohasztja a magos lázot!" „Tüdőgyulladáskor jó még a tökmagot, mandulát összetörve kecsketejjel jól összefőzni. Ha a láz nem csökken, ecetes kovászt köll a lábakra, meg a kezekre kötni, az lehúzza". — Hasonlót tanácsol a régi orvosi könyv is: „V. 1 font savanyu kovászt, 3 lót konyhasót, annyi megtöretett mustár-magot. Jó erős etzettel tsinály tésztát. Magos láz ellen lábait kétszer feressze, talpaira ezt a kovászt kell tenni".

31 „Hátszurás, sorvadás ellen az árvacsalán teája segít, ha még idejiben issza". „A vérpökés ellen lapu gyökerit köll mályva levelivel és árvacsalánnal jól összekeverve teának megfőzni". „Hideglelés ellen kerítés mellett nőtt csalánnal veregetjük jól meg a borit. Ha még továbbtart, vöröshagymát áztatunk vizbe hat órán át. Ennek levit 25 Vajkai A., Adatok a népi orvosláshoz a Bakony-Balaton vidékén. Ethn. (1939) 65—68. 26 Rátz i. m. No 98. 27 Vajkai i. m, (1937) 141. 28 Rátz i. m. No 87. 29 Vajkai i. m. (1937) 143. 30 Rátz i. m. 448—449. §. 31 Uo. No 13. 213