Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

nak. öttevényszigeten a földesúr és az uradalmi tisztek ellen lázongó lakosok a falu bíráját megverik.

34 A zámolyiak július 29-én megjelenvén a járási főbíró előtt, kijelentik, hogy Körtvélesi Ferencet tovább „sok rendetlen cselekedetjéért meg nem szenvedik birájuknak." A parasztok elsősorban az országgyűlési követválasztás alkalmával tapasztalt hanyagságát (gyűlést nem tartott, a második követválasztás idejét nem hirdette ki), valamint a részrehajlását (Balogh Kornél konzervatív jelölt mellett agitált és érdekében a község szavazói nevében petíciót is nyújtott be) panaszolják, a bíró szerint azonban inkább az az ok, hogy helyette „pusztást akarnának bírónak választani, mert azt gondolják, hogy ő nem a pusztásokhoz, hanem a véle hasonló adózó, telkeket biró gazdákhoz huz... Különösen pedig gyűlöletessé lett azért, mert megsajnálván az uraságot, mivel még igen sok jószága vagyon kint, tehát reá akarta a lakosokat beszélni, legalább egy napon segéllenek az uraságnak gabonát hordani, arra igen megharagudtak, megtámadván, hogy vissza akarja a robotot hozni, pedig néki semmi egyéb szándéka nem volt, mint az uraságon segíteni, mert megtörténik, hogy ők is nyerhetnek még segítséget uraságoktól." A parasztok azonban nem óhajtanak semmiben sem közösködni a földesúrral, jól tudván, hogy évszázadokon keresztül mindig ők húzták a rövidebbet.- Május elején Écs helységben a végrehajtásra megjelent megyei csendőrt a feldühödött parasztok kegyetlenül megverték és ruháit letépték.

35 Az uradalmi ügyészek a hatóságokhoz intézett feljelentésekben szívesen hivatkoztak arra, hogy a parasztok „bujtogatok" izgatásaira tagadják meg köteles szolgáltatásaikat, ami nyilvánvalóan a statárium igénybevételének lehetőségével való fenyegetést is magában foglalta. Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy Győr megyében a parasztmozgalmakban való részvételért, vagy a parasztok közötti izgatásért tudomásunk szerint senkit sem állítottak statáriális eljárás elé, sőt a karhatalom kirendeléséről is csak a ravazdi esettel kapcsolatban tudunk. A megyei hatóság által kiküldött bizottságok általában a meggyőzés eszközeivel igyekeztek a lázongókat lecsillapítani — olykor-olykor nem mulasztván el az akasztófával való fenyegetést sem. De a békéltető bizottságok útja, mint láttuk, így is sok esetben eredménytelen maradt s a földesúrnak némely esetben meg kellett elégednie követelése elvi fenntartásával. A hivatalos eljáráson kívül a nemességnek volt egy másik eszköze is, amelylyel a parasztok mozgalmait igyekezett leszerelni. Ez a falvakban szóban és írásban folytatott propaganda volt, amellyel a parasztoknak igyekeztek megmagyarázni, hogy az elért vívmányokat a nemesség önkéntes áldozatvállalásának és jóindulatának köszönhetik s ezért volt uraságuknak mindenkor hálával és hűséggel tartoznak. Ennek a propagandának nemcsak helyi viszonylatban, hanem országosan is nagy jelentőségre vergődött alakja Radákovics József győri ügyvéd, írói nevén Vas Gereben.

36 Kezdetben ő is résztvesz a győri radikálisok összejöve34 H 1848. máj. 30. 35 GYÁL Győr megyei alispári iratok 2349/1848. és a Jelenkor 1848. május 14-i sz. 36 Apja Batthyány Fülöp herceg huszárazolgája, majd ispánja volt. Vas Gereben 1823. ápr. 7-én született az enyingi uradalomhoz tartozó Fürgéd pusztán. Egy névrokona, Radakovits Bódog bizonyítványát saját nevére hamisítva iratkozott be a győri Akadémia jogi fakultására, ahol akadémista korában Két Garasos Újság; címen lapot is szerkesztett s itt használta először a vaskos; tréfáiért kapott Vas Gereben nevet. 1846-tól ja Pesti Divatlap, az Életképek és a Jelerikor munkatársa. Ld. Vali B., Vas Gereben élete és munkái. (Bp, 1883) 7—23. 184