Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

megfelelő eszközöket a lázongó parasztok megfékezésére. A nyár elején a kormány a parasztmozgalmak letörésére döntő lépésre szánta el magát. Június 12-én Szem ere Bertalan belügyminiszter az egész országra statáriumot hirdetett a „közcsend" erőszakos kitörésekkel, lazításokkal, bújtogatással stb. történő megsértőivel szemben.

26 A statáriális eljárás kihirdetését tartalmazó rendelet kibocsátását egyes megyei törvényhatóságok már előbb követelték. így pl. Esztergom megye június 2-án Győr megyéhez küldött átiratában állást foglal „Budapest igen csekély néptöredéke s néhány lapok izgatásai" ellen.

27 Június 19-én Győrbe is megérkezik István nádor és Szemere belügyminiszter rendelete a statárium kihirdetéséről. A rendelet többek között a következőket mondja: „Az ország különböző részeiben az alattomos bujtogatások vak eszközévé aljasult műveletlen nép egy része sem a szabadság valósításában őszinteséget, sem a közös jog tiszteletében készséget, sem a törvények s azoknak végrehajtói iránt engedelmességet nem tanusit. Némely titokban működő elégületlenek a társas életbéli viszonyok s a törvényhozás által engedett számos jótékonyságok ferde magyarázatával, a vallásbeli és népfaji különbségből merített ingerlésnek felhasználásával, a népet tév utakra vezetni, elégületlenségre és erőszakos merények elkövetésére bujtogatni törekszenek... Miután a törvény ellenállhatatlan uraságát megállapítani, a bujtogatási merényeknek elejét venni, a személy és vagyon bátorlétet biztosítani, a megingatott közrendet helyreállítani és az országnak a békét visszaadni kötelesség még rendkívüli eszközökkel is; Ennél fogva rendeltetik: Győr vármegye azonnal rögtönitélő bíróságot állítandó fel.. ."

28 A parasztmozgalmak résztvevői közül az országban a nyár folyamán tíz személy lett a statáriális eljárás áldozata.

29 Győr megyében azonban egész nyáron hol itt, hol ott lobban fel a parasztok között az elégedetlenség tüze. Az öttevényszigetiek már említett erőszakos fellépésén kívül június végén — éppen az aratás idején — a hédervári uradalom több községe ún. Szabadi, Űjfalu, Zámoly, Ladomér, Dunaszeg, Dunaszentpál, Ásvány, Medve és Öttevény, melyeknek lakosai az uradalom kuriális telkeit részint készpénzfizetés, részint munka ellenében bírják, munkatartozásaikat „az 1848:9. t. c. bal és túlhajtott magyarázatánál fogva" és az illető miniszteriális rendelet magyarázatának ellenére, ismételt felszólítások után is „kétségtelenül rosszlelkü bujtogatok rendbontó izgatásaira hallgatva" megtagadják. Az uradalom, noha „a szerződés nyomán joga volna az engedetleneket megfenyíteni", kijelentése szerint „csak a szelídebb bánástól eltérni nem kívánva" fordul a megyei hatósághoz egy bizottság kiküldését kérve, amelynek az lenne a feladata, hogy az engedetlen parasztokat erélyesen rászorítsa szerződésen alapuló kötelezettségeik teljesíté26 A május 2-i belügyminiszteri rendelet száma 538/B/1848. Ezt a rendeletet a parasztok megfékezésére a Győr megyei hatóság fel is használta, ami abból is kiderül, hogy az irat eredeti helyéről (bizottmányi iratok 1453/1848) kiemelve a lázongó öttevénysziget ügyét tárgyaló alispáni iratok közé került (6394/1848). Nyilvánvalóan a parasztokat csendesíteni akaró bizottság egyik alkalommal magával vitte öttevényszigetre, hogy ott a megidézettek előtt felolvassa. — A statáriális rendeletre ld. Spira i. m. 145. 27 GYÄL Győr megyei közgyűlési iratok 1750/1848. 28 GYÁL Győr megyei közgyűlési iratok 1783/1848. 29 Spira i. m. 145. 182