Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

GYŐR MEGYEI PARASZTMOZGALMAK 1848-BAN (Társadalmi harcok Győrött és Győr megyében 1848-ban) (Második, befejező rész) 1848. március 10-én naphosszat zúgtak Győr város harangjai. Az utcákon már a kora reggeli órákban népes csoportok szállingóztak a Káptalandomb es a Piac-tér felé, ahol régi szokás szerint az iparosmesterek és legények a céhek zászlai körül gyülekeztek, majd zárt sorokban vonultak fel tanáraik vezetésével a helybeli Akadémia hallgatói. Az ünneplőbe öltözött polgárok és a környező falvakból beözönlött parasztok sorfala között hatlovas gyászkocsi vitte utolsó útjára Sztankovits János püspököt, akinek temetési szertartása a régen idejét­múlt feudális társadalom utolsó helyi seregszemléje volt. A tengernyi nép, mely most látszólag békésen nézi a papságtól körülvett koporsó után vonuló megyei és városi magisztrátust, a kiváltságos nemes urakat és a hatalmas vagyonukkal büszkélkedő kereskedőket, alig néhány nap múlva már izzó han­gulatú népgyűléseken követeli a maga igazát, a falvakban pedig szembeszáll a földesúrral ősi jussáért, a földért. A püspöknek, ennek a feudális nagyúrnak temetése itt jelképesen az egész feudális rendszer temetése volt. Mert már ekkor rendszeresen érkeznek hírek a külföldi forradalmi meg­mozdulásokról. ,,Tsak bu az egész élet, háború mindenfelül. Mind tsak beszél­getik a Banknota elveszését. Spar cassa, Spar cassa mi lesz ébbül..." — írja naplójába március 6-án egy kereskedő felesége. 1 A patrícius és kereskedő csa­ládokban mély aggodalommal tárgyalják, a sikátorokban és a piacokon az emberek suttogva és reménykedve adják tovább a párizsi és bécsi híreket... * Miután a forradalom győri társadalmi harcairól az évkönyv múlt évi köte­tében már vázlatos áttekintést adtunk, a jelen rövidrefogott tanulmányban a Győr megyei parasztok mozgalmairól kívánunk szólni. Mielőtt azonban a moz­galmak ismertetésébe kezdenénk, nézzük meg röviden, mik voltak az ország­szerte mutatkozó paraszti elégedetlenség okai. A 48-as törvények egyik legnagyobb vívmánya a jobbágyság felszabadítása volt, mert ezáltal gyökeresen megváltozott az addigi elavult feudális termelési és társadalmi rend. A jobbágyfelszabadítás az ország hasznothajtó területének egyötödét juttatta a parasztok (volt jobbágyok) tulajdonába. Természetesen a jobbágyok felszabadítása az érdekelt társadalmi osztályok 1 GYÁL 1848/49-es vegyes anyag. Napló. 1848. márc. 6. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom