Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Uzsoki András: Honfoglaláskori magyar lovassír Öttevényben

gyellel úgyszólván azonos példány került elő Székesfehérváron.

6 Az Esztergomban talált kengyel annyiban különbözik az öttevényitől, hogy talpa egyenes.

7 A kisdobrai (Dobra, Csehszlovákia) kengyel füle alól hiányzik a gomb és talpa egyenes.

8 A bodrogvécsi (Vécs, Csehszlovákia) kengyelek az előbbihez hasonlóak, talpuk azonban kissé felhajló, száraik lenyúlnak a talp alá.

9 A székesfehérvári kengyellel Nagy Géza foglalkozott. Szerinte ez a csúcsíves forma a 8—9. századi normann kengyelekkel rokon s benne a normannmagyar kapcsolatok igazolását látta, mivel ez a kengyelfajta a skandináviai és észak-németországi leletek között gyakori.

10 Hampel a háromszögalakú kengyeleket a 10—11. századra keltezi s párhuzamaikat Svájcban, Dániában s Poroszországban találja meg.

11 Norvégiában Asak-ból ismeretes egy kengyel, mely nagyon hasonlít az öttevényihez.

12 Ennek a szárai is félkör keresztmetszetűek, talpuk kiképzése azonban a kisdobrai és bodrogvécsi kengyelekéhez hasonlít. Olshausen szerint a behúzott talpú, háromszögalakú kengyelek Észak-Európában terjedtek el és korukat a 10. századra teszi. Feltételezi azonban továbbélésüket is.

13 Schlieben hasonló alakú kengyelt közöl Schleswig-ből, s ezt a 10. századra keltezi.

14 Véleménye szerint frank munka. Figyelemre méltó az a megállapítása, hogy ezek a háromszögű formák délről származtak északra.

15 — Az előbbiekhez hasonló példányok kerültek elő Kelet-Poroszországban

16 és Svédországban.

17 Svájcban a Neuenberger See mellett került elő egy kengyel, mely szintén hasonlít az öttevényihez.

18 Jazdzewski a lengyelországi Lutomiersk-ben feltárt temető kengyelformáival foglalkozva bemutat egy olyan példányt, mely az öttevényihez nagyon hasonlít. Megállapítja, hogy ez a típus Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Svájcban, Észak-Németországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában és Kelet-Poroszországban terjedt el. Ezt a kengyelformát 10—11. századinak tartja.

19 Véleményünk szerint az öttevényivel azonos kengyelforma kialakítására döntő hatással volt a későavarkori kengyel. Mind világosabbá válik a kutatások nyomán, hogy a későavarkor műveltsége a Duna mellékéről főleg a 9. 6 Nagy G., Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. AÉ (1896) 265. — Hampel J., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. (A továbbiakban: Alt.) I. (Braunschweig, 1905) 233. Fig. 536. 7 Hampel, UT 58. 114, 12. t. B. 1. — AÉ (1902) 441. 8 Hampel, Alt. I. 232. Fig. 534. 9 Uo. I. 232. Fig. 533. 535. 10 Nagy G., i. m. 11 Hampel, Alt. I. 232. 12 Olshausen, Hr., Beitrag zur Geschichte des Reitersporns. (Verhandlungen Ger Berliner Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte) Zeitschrift für Ethnologie XXII (1890) 190—191. Fig. 6. 13 Olshausen, Bemerkungen über Steigbügel. Uo. 207. 14 Schlieben, A., Geschichte der Steigbügel. Annalen des Vereins für Nassauische Altertumskunde und Geschichtsforschung. XXIV. (1892) 192. Taf. I. 5. V. ö. Zschüle-Forrer i. m. Taf. II. 5. — Demmin, A., Die Kriegswaffen in ihren geschichtlichen Entwicklungen von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. (Gera Untermhaus, 1891) 344., 7. kép. 15 Schlieben, i. m. 192—193. 16 Uo. 222., Taf. II. 110. 17 Uo. Taf. II. 109. 18 Zschüle-Forrer i. m. Taf. I. 20. 19 Jazdzewski, K., Cmentarzysko wczesnosredniowieczne w Lutomiersku pod Lodzia w swietle badan z v. 1949. Materialy Wczesnosredniowieczne. I. (1949) (Warszawa, 1951) 126, 127. 46. kép. 15