Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában

nagybirtokos nemesekből álló konzervatív tábor, mely maradi elvei mellett féltő gonddal igyekezett további uralmát biztosítani és a bécsi udvar által képviselt irányzatot támogatni. Már az országgyűléssel kapcsolatos követi utasítások egynémelyikéből is arra lehetett következtetni, hogy az 1830/31-es évek haladó szellemű légköre lényegesen megromlott. Ilyen volt többek között annak az elvnek a hangoztatása is, hogy törvénybe kellene iktatni, miszerint a vármegyei tisztújítások alkalmával minden nemesnek egy szavazata legyen, ellenben a vagyonosok szavazata bizonyos kulcs alapján többet számítson. A felzaklatott kedélyek megnyugtatása céljából és a nyelvi harcok eredményeképpen a helytartótanács 1841 elején megbízta a hazai tanulmányi bizottság elnökét (br. Mednyánszky Alajost), hogy szakemberek meghallgatásával terjesszen elő új javaslatokat a közoktatási reformok fontosabb pontjaira vonatkozólag. A tervezet csakhamar el is készült, első része az általános elvekről, a népnevelésről, valamint az ipariskolákról szólt, második része pedig a gimnáziumi reformokkal foglalkozott. A munkálat irányvonala kihangsúlyozta, hogy a század szellemének megfelelően, a jövő iskolarendszerében a korábbi humanista műveltséggel szemben a realisztikus ismeretek elsajátítására kell a fősúlyt helyezni. Behatóbb megvitatása a magyar országgyűlés feladata lett volna, de a helytartótanács az erélyes tiltakozások ellenére is az udvari kancelláriához, ez pedig a bécsi tanulmányi bizottsághoz (Studienhofk

omission) juttatta a Mednyánszky-féle plénumot, mely lépés újból csak szaporította az illetéktelen beavatkozások sorozatát.

31 Az említett osztrák bizottság törekvése természetesen arra irányult, hogy a magyar közoktatásügy különállását elhalványítsa és az örökös tartományok nevelési rendszeréhez idomítsa. így a tervezet további simítások végett visszakerült szerzőjéhez és a javaslatokkal, észrevételekkel való ide-oda labdázás még nagyban folyt, amikor az ország már az 1843/44. évi diétára készülődött. Győr megye közgyűlése a rendszeres munkálatok legsürgetőbb követeléseinek újbóli megfogalmazása és a követi instrukciók elkészítése érdekében külön választottságot rendelt ki.

32 Ez a bizottság azonban már korántsem tudott olyan haladó szellemben működni, még kevésbé döntéseket hozni, mint 1831. évi elődje, mivel az aulikus befolyás a rendiség köreiben egyre nőtt és a konzervatív párt egyik hangadó tagjának, Balogh Kornélnak főjegyzővé, majd országgyűlési követté való megválasztásával a reform-mozgalom híveinek cselekvési készsége szűkebb korlátok közé szorult. így is sikerült azonban annyit elérniök, hogy a köznevelés problémáival kapcsolatosan (beleértve a magyar nyelv kérdését is) néhány merészebb szövegezésű kitétel is belekerült a végleges utasításba, mint pl. az alábbiak: „a nép javitását bizonnyára nem a büntetésnél, hanem nevelésénél kelletik megkezdeni, hogy annak sikere várattathassék" ; vagy „a magyar nyelv tökéletes kormány nyelv állásba hozattassék" és a „követ urak mindent elkövetni igyekezzenek, hogy a magyar nyelv ügyében még a múlt országgyűlésén felterjesztett felírás értelmében törvény alkottassék."

33 Az erőfeszítések azonban sajnos csak félsikert eredményeztek, amennyiben a magyar iskolaügy újjászervezését ez a diéta sem tudta megoldani. A nemzet hiába várta évtizedeken keresztül az uralkodó „honatyai gondoskodását", hasz31 Uo. 51—52. 32 GYÁL Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve. 1293/1842. 33 GYÁL Az 1834/44. évre szolgáló... Országi-Gyűlési utasittás s ehhez tartozó tárgyak. (Országgyűlési iratok. 1843—44. 8—9.) 151