Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Tomaj Ferenc: Győr népessége a XVIII. század elején

GYŐR NÉPESSÉGE A XVIII. SZÁZAD ELEJÉN A másfél évszázadig tartó török háborúk, majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának befejezése egy hosszú háborús korszak végét és aránylag békés idők kezdetét jelentette. A háborúskodások befejeztével az elpusztult ország romjain megindult a számvetés a százados veszteségekről és az újjáépítés számbavehető erőiről.

1 A XVIII. századi Győr is jelentékenyen megváltozott. Elvesztette hadászati jelentőségét és a békés fejlődés útjára lépett. A század első két évtizede azonban még sok megpróbáltatást és szenvedést hozott a városra. Továbbra is tűrni kellett a katonai beszállásolások terheit és a német zsoldos katonaság túlkapásait. Az országszerte pusztító járványok Győrött is igen sok áldozatot szedtek.

2 A gyakori tűzesetek pedig nemegyszer egész utcasorokat pusztítottak el.

3 A század második évtizede végén Győr népességében megfogyott és vagyoni jólétében sokat szenvedett város képét mutatta. Ennek a korszaknak, a XVIII. század eleji Győr városnak, népességét alig ismerjük. Ebben az időben megbízható népszámlálások még nem voltak. Voltak ugyan összeírások, ún. „conscriptio"-k, ezek azonban nem a népesség megállapításának céljából készültek. Elsősorban adó- vagy katonaügyi célokat szolgáltak, s így nem ölelték fel az egész népességet. Rendszerint csak a családfőket írták össze, a családtagokat és a cselédséget nem. A nemesség és a papság pedig minden összeírás alól mentes volt és a nem adózó, vagyontalan osztályok is a legtöbb esetben kimaradtak az összeírásokból. Ilyen összeírások alapján a teljes népesség megállapítása csak becslések és számítások segítségével lehetséges. Az eredmények helyessége és megbízhatósága pedig attól függ, hogy a számítások alapjául szolgáló kulcsok mennyire közelítik meg a való állapotot.

4 1 Dávid Z., Az 1715—20. évi összeírás. Kovacsics József szerk. A történeti statisztika forrásai. (Bp. 1957) 145. 2 „1709-ben Győrött nagy pestis volt, amelyben a lakosság közül több ezer halt meg. E szerencsétlen eset miatt ez év június 7-től december 10-ig tanácsülések nem voltak s majdnem minden köizlekedés megszűnt. Ugyanez a rettenetes csapás 1711 és 1739-^ben újra, de kisebb mértékben mutatkozott." Szávay Gy., Győr. Monográfia a város jelenkoráról. (Győr, 1896) 275. 3 Győr város nagyon sokat szenvedett a tűzesetektől. Ezért nevezik a török időkben a várost égett városnak (Janik Kalának). Gyakoriak a tűzesetek a XVIII. század elején is. Az 1720. évi összeírás szerint 1718-ban a Belváros 3 utcája leégett és 1718-tól 1720-ig a Külváros 3 ízben csaknem egészen elhamvadt. Ez alkalommal a katonaság számára épített házikók nagy része leégett és az anélkül is nagyban károsodó polgárnak saját lakóházán kívül, a katonai szállást is újra kellett építeni. Acsády I., Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. [Magyar Statisztikai Közlemények. Új Folyam XII. kötet (Bp. 1896) 425.] 4 Thirring G., Sopron városa a XVIII. században (Sopron, 1939) 97. 117