Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
a nehézségekkel és itt várta a mindig ritkábban érkező őrletőket. Alig néhány év múlva ezek a bódék is eltűntek a Duna partjáról, mint malmaik is a Duna vizéről. Végül vissza kell még térnünk a szigetközi molnárcéhhez. A szigetközinek nevezett hédervári céh tagjai elhatározták, hogy két külön céhet alakítanak. 1846-ban nyújtották be kérelmüket, melyet a helytartótanács véleményadás céljából a megyének küldött meg. November 18-án Kovács Márton főbíró és Kolosváry Kálmán esküdt azt jelentették a közgyűlésnek, hogy az ásványi, szapi, medvéi, öttevényszigeti, szentpáli, kövecsi és nagybaj esi molnármesterek százhatvanan vannak, képesek lesznek tehát arra, hogy önálló céhet tartsanak fenn. 59 A megye 1847. július havában tartott közgyűlése felhívta az említett molnárokat, hogy az előírt díjak lefizetése után a királyi kancellária kiadóhivatalában átvehetik kiváltságlevelüket. Ugyanakkor kapott szabadalomlevelet a kisbodaki és lipóti új céh is. A közgyűlés november 25-én hirdette ki a két céh szabadalomlevelét. A községek csoportosítása körül valami félreértés történt, mert a kisbodaki, lipóti és ásványi molnárok együtt alakítottak céhet, mégis az ásványi mestereket a másik céhbe osztották be. Azt kérték tehát, hogy a három község molnárai úgy, amint eredetileg tervezték, együtt léphessenek céhbe. A közgyűlés nem tárgyalhatta a kérést, de megkérte a helytartótanácsot, hogy a három község mesterei együtt alakíthassák meg céhüket. A lipóti és a kisbodaki molnármesterek ugyanis kevesen vannak és egyedül nem tudnák a céh terheit vállalni. Továbbá azt is kérte, hogy a helytartótanács ebben az esetben engedje el a szabadalomlevél kiadásával járó költségeket. 60 A megindult céhalapítási folyamatba a megye többi molnármesterei is bekapcsolódtak. A szentpáli, kövecsi, öttevényszigeti és újfalui mesterek szintén külön szabadalomért folyamodtak. A „kereskedési miniszter" 1118/175. sz. rendeletét az 1848. évi június 13-i bizottmány! ülésen ismertették. A miniszter a kéréssel nem foglalkozott és azt válaszolta, hogy a kérelmet a céhviszonyok újabb elrendezéséig függőben kell tartani. 61 A nagybaj esi molnármesterek 1862-ben szándékoztak önálló céhbe tömörülni. Jóváhagyásra felterjesztett szabályzatukat valószínű a régi céhartikulusok alapján készítették. A helytartótanács szeptember hó 23-án visszaküldte a szabályzatokat azzal az utasítással, hogy a fennálló ipari rendtartásnak megfelelően dolgozzák át, majd terjesszék fel újra a helytartótanácshoz. 62 Bár a nagybaj esi molnármesterek kértek legkésőbb önálló szabadalmat, mégis ők vívták legtovább élet-halál harcukat a hatalmas és jólfelszerelt gőzmalmokkal szemben. Győr megye vizeiről már rég eltűntek a hajómalmok, amikor Nagybaj csőn még öt molnármesternek három hajómalma dolgozott a Dunán. Ez a három malom 1945-ig küzdött fennmaradásáért. Március hó 28-án mind a hármat felgyújtották a visszavonuló német katonák. Harcoltak az életért, harcban estek el, semmisültek meg. Velük együtt szűnt meg Győr megyében a hajósmolnár élet is. 1949-ben már csak néhány üszkös gerenda és egy halom megégett vasalkatrész őrizte az utolsó hajómalmok emlékét, Écsi Benedek molnármester pajtája oldalánál. Valamikor pedig társaik benépesítették a megye 59 GYÁL Győr megye közgyűlési jegyzőkönyve. 1846. év 2605, 3500. 60 Uo. 1847. év 2428, 3319. 61 Uo. 1848. év 1768. 62 Uo. Győr megye Tó- Sziget- és Csilizközi járás főszolg. közig, iratai. 1862. év 1593/K. 8* 115
