Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

zsalkodás után a céhek közötti vitába ismét az uraság avatkozott be. 1773. augusztus hó 30-án, Bezerédi Mihály, a gönyüi uraság teljhatalmú megbízottjának utasítására Boros István, a tatai és gesztesi uraság fiskálisa, Pruzsinszky Pál a gesztesi uraság tiszttartója és Kis Imre igmándi ispán jelentek meg Gönyü községben, hogy békességet teremtsenek a céhek között. Maguk elé hívatták mindhárom céh céhmesterét és meghallgatták a panaszaikat. A céhek közti villongások legfőbb okát abban látták, hogy a gönyüi céh tagjai a győrieket és szigetieket teljesen ki akarták zárni a pusztákról érkező gabona őrléséből. Arra hivatkoztak a gönyüiek, hogy ezek Győrből enélkül is elegendő őrlenivalót hoznak. A viszály okának kivizsgálása után az 1758. évben tartott úriszék határozatainak megtartását rendelték el, de kiegészítették azzal, hogy az üresen álló malmok közé a győriek malmait is be kell sorolni. A 2., 6., 7., 8. és 9. pontokat érvénytelenítették, helyettük elrendelték, hogy a gönyüi molnárok céhmestere a győri molnármesterek közül egyet vegyen maga mellé és közösen vizsgálják meg a gönyüi Dunán álló összes malmokat. Ha a malomban a szerszámokban vagy bármiben hiányosságot találnának, vagy ha a gabonát rosszul őrölték meg, ki-ki köteles lesz a tapasztalt hiányosságokat saját céhének jelenteni. A céh a szabadalomlevél artikulusaiban megengedett pénzbüntetést szabhat ki, de ennek egyharmadát a gönyüi uraság pénztárába kell befizetni azért, hogy érezzék ,,... az Uraságh Kosztok való igasságh szolgáltatássát." A céhek, illetve mesterek között dúló egyenetlenség, az egymás kárát okozó visszaélések következtében nagymértékben csökkent az összetartozás érzése, a bajbajutottakkal szembeni segítő készség. A felbomlás jeleit hordozó céheken az uraság a keresztény felebaráti szeretetre hivatkozva úgy próbált segíteni, hogy a vizén előforduló különféle veszedelmek, szerencsétlenségek esetén egymás megsegítésére kötelezte őket. Akit pedig a gönyüi céhmester hív és ilyen esetben nem jelenne meg, ha mester 4, ha pedig legény az illető, 2 forintra kell megbüntetni.

29 Alig telt el egy év, máris az uraság megbízottjának kellett újból intézkedni. 1774. július hó 4-én kelt rendelkezésében Bezerédi Mihály megemlítette, hogy a korábban elrendelt sorőrléssel akarta elérni azt, hogy minden molnárnak egyformán jusson őrlenivaló. A győri és szigeti molnárok azonban a gönyüiekkel nem osztották meg azt a gabonát, amit Győrből ladikon hoztak le. Ha tehát még a gönyüi révbe hozott gabonából is részesülnének, nem érnék el a kívánt egyenlőséget és a gönyüi molnárok hátrányos helyzetbe kerülnének. Elrendelte tehát, hogy a sorőrlés csak szeptember 29-e után kezdődjék. E nap előtt a pusztákról a révbe hozott őrlenivaló teljes egészében a gönyüi molnároké legyen. Kivételt csak akkor szabad tenni, ha az őrlető megmásíthatatlan szándékkal, győri vagy szigeti molnárral akarja a gabonáját megőrletni.

30 A Győr városi és a győr-szigeti molnárok az uraság rendeleteit sérelmesnek találták, ezért panasszal fordultak a megyéhez. Előadták, hogy a gönyüi uraság széke 1758-ban mindenki megelégedésére elrendezte az őrlés rendjét. Ezt a határozatot az 1771- és 1773-ban tartott úriszék is helybenhagyta. A két győri céhet nagy károsodás érné akkor, ha a pusztákról behozott őrlenivalóból csak szeptember 29-e után részesülnének. Hiszen a malmokat már november 11-e táján a telelőhelyre kell vontatni, addig viszont alig keresnének valamit, 29 Uo. 30 Uo. 108