Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál
pálinkát és puskaport öntöttek úgy, hogy a kanóc teljesen tele szívta magát a puskaporoldattal. 36 A gyujtónyílás vagy a petárda fenekén, vagy az oldalán volt. Jobb megoldás volt az, amikor a gyujtónyíláson keresztül egy gyujtócső a töltés közepéig ért. Ily módon a petárda gyorsabban robbant, és nagyobb hatást fejtett ki. 37 A gyujtócsövet néha egész hosszában oldalnyílásokkal látták el, és olykor majdnem az egész töltésrétegen áthaladt, a petárda középvonalában. 38 A petárda megtöltése előtt a gyujtócsövet kellett megtölteni. Hossza rendszerint 3—4 hüvelyk volt és sárga- vagy vörösrézből készült. 39 A gyujtócső töltőanyagának összetétele 1657-ből: 5 lat lisztpuskapor, 4 lat salétrom, 3 lat kén és 2 lat szén. Petárda töltése pedig: 2,5 font puskapor, 8 lat galbanum, Mutterharz, 4 lat pálinka. 40 A petárda tükör. Ha a petárdát megtöltötték és a nedvesség beszivárgása ellen viasszal beöntötték, felül csak annyi hely maradt, hogy abban egy pontosan beillő fakorong, ún. tükör fért el. A tükör anyaga diófa, nyárfagyökér, vagy szilfa és a petárda mérete szerint 3—4—6—8 hüvelyk vastagságú volt. 41 A matril deszka. A petárdát a tükör behelyezése után, az úgynevezett matril (madril) deszkára helyezték és ahhoz erősítették. (10. kép.) Kisebbméretű petárdához való matril-deszka oldalhossza 4—6—8 hüvelyk, vastagsága 2—3—4 hüvelyk volt. A petárdát a matril-deszkába 1 hüvelyk mélyen süllyesztették, ugyanis a deszkán a petárda torkolatának megfelelő mélyedés volt kivájva. 42 A matrilt átló irányban vaspántokkal erősítették meg. Nagyobbméretű petárdához nagyobb, 21 hüvelyk hosszú, 14 hüvelyk széles és 3 hüvelyk vastag matrilt készítettek. A matril keskenyebb oldalára vaskarikát, vagy horgot szereltek, aszerint, hogy a petárdát várkapuba becsavart horogra, vagy rácsra akasztották. (10. ábra.) Hosszú matrildeszkát használtak cölöpsor ellen, mert így hosszú rést üthettek rajta. (11. ábra.) A petárdás szolgálat bátorságon kívül nagy ügyességet és gyakorlatot kívánt. Pontosan kellett megítélni a várható ellenállást és a petárdatöltés arányát. A petárdaszolgálatra úgy, mint az aknázás műveletére, az osztrák Tűzszerész^ Corps-ban külön osztály állott fönn: a petárdások és az aknások osztálya. 43 Ha a petárdás várkapu felrobbantására kapott parancsot, úgy — akár éjjel, akár nappal kellett annak megtörténnie — lankadatlanul azon kellett igyekeznie, hogy a feladatot legkönnyebben és lehetőleg veszteség nélkül hajtsa végre. A veszéllyel nem volt szabad törődnie. Számításba kellett vennie a kapu felett levő lövőréseket és a kapufal vonalában levő kiugró sarkokat. Ezeket úgy kellett muskétásokkal lövetni, hogy a petárdás a kapu alatt nyugodtan dolgozhasson, különösen nappal. Nem volt szokás ugyan, vagy csak nagyon ritkán került rá a sor, hogy nappal petárdát helyezzenek el, de ilyen parancsot is végre kellett 36 Uo. 37 Simienovicz i. m. 97. 38 Delichi, W., Kriegs-Schul. (Frankfurt a. M., 1689) 454. 39 Vogel, H., Kurzer Unterricht in der Artillerie Wissenschaft. (Zürich, 1756) 225. 40 Praxis Artolloriae Pyrotechnicae. (Osnabrück, 1660) 50. Ismeretlen szerző munkája, először Oelsben nyomtatták 1657-ben. Magyar Honvéd Hadimúzeum Könyvtára, Budapest. 41 Simienovicz i. m. 97. 42 Braun i. m. 132. 43 Dolleczek i. m. 134. 92