Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál
88 öntöttek azonban ónból is, de csak kényszerhelyzetben, mert ez nem volt a legmegfelelőbb anyag. Az ónból öntött petárdánál jobb volt az acélöntvény. Használtak vasból kovácsolt petárdát is és egy jó kovács olyan arányos petárdát kovácsolt, hogy öntő sem tudott volna jobbat készíteni. 25 De Viele a következő keverési arányt adja a petárda öntéséhez szükséges bronz anyaghoz. 1 font sárgarézhez 2 х /г f° n t ón, 25 font vörösréz, vagy * » >J * J) 5> •*•*' »1 » >! mindezen öntvények igen kemény és erős bronzot adtak. Lágyabb öntvényekhez 10 font vörösrézhez 1 font ón és 1 font sárgaréz járult, mert az ón tette keménnyé az öntvényt. Azonban akár kis, akár nagyméretű petárda testet öntöttek, 5 font vörösrézhez y 2 f° n t sárgarezet számítottak. 26 (1 font = 0,56 kg.) Furtenbach olyan petárdával kísérletezett, amelyet famag körül ólomból öntött, olyan méretben, hogy a torkolatnál a falvastagság az átmérő V 6 része volt. A petárdákat olyan várrészek széttörésére használták, amelyeken ágyúval nem tudtak, vagy palástolt, meglepő támadás miatt nem akartak rést törni. A várak megtámadásánál leggyakrabban a kapukat robbantották fel, vagy ellensáncokat nyomtak be, vagy alsó árkokat törtek át, záróláncot, vagy cöveksort robbantottak szét petárdával. Furtenbach szerint, a petárdákat és az ahhoz hasonló eszközöket, főként a legnagyobb ellenség, a török ellen szokták használni és ott sem akármikor, hanem csak a legnagyobb veszély esetén. 27 Megkülönböztetünk nagy-, közép- és kisfajta petárdát, aszerint, hogy milyen célra készültek. A petárdát nagy hozzáértéssel, a megfelelő arányok pontos megtartásával kellett önteni. Rendszerint mozsár vagy harang formára öntötték és a szükség szerint 0,5—100 kg súlyú puskaporral töltötték meg. A petárda jelentékeny súlyú volt. A használat alatt kialakult gyakorlat szerint, 5 kg puskaportöltéshez 40 kg fémet számítottak. Minden további 5 kg puskaportöltéshez pedig 10 kg fémet. így tehát egy 100 kg puskaportöltéshez való üres petárda 230 kg-ot nyomott. 28 Előfordult, hogy udvarházak vagy kastélyok ellen is alkalmaztak petárdát, ahol nem voltak a kapuk olyan erősen vasalva, mint a váraknál. Ilyenkor nem volt szükség nagyméretű petárdára, legfeljebb 6—10—12 font puskaporral töltött kisebb méretűre. 29 A petárdát rendszerint úgy tervezték, hogy az alapkörét kilenc egyenlő részre osztották; ebből hat rész a belső üreg átmérője volt, három rész pedig a falvastagságot adta. Azaz, a falvastagság, az átmérőn mérve, mindkét oldalon 1,5—1,5 rész volt. Kilenc rész volt aZ üreg hossza is. 30 (9. ábra.) A petárda különféle formáit a készítő mestereik egyéni elgondolásuk szerint határozták meg. Simienovicz Koppenhágában tisztán rézből öntött hengeres, majd meglehetősen kúpos petárdákat látott. Ezeket nem sokra becsülhette, mert 25 Simienovicz, C, Geschütz Feuerwerck und Büchsenmeisterey-Kunst. (Frankfurt a. M., 1676) 97. 26 De Viele i. m. 346—347. 27 Furtenbach, J., Büchsenmeisterey-Schul. (Augsburg, 1643) 133. 28 Dolleczek, i. m. 194. 29 Braun, E., Novissimus Fundamentum et Praxis Artillerie. (Danzig, 1687) 137. 30 Furtenbach i. m. 133.
