Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
felvetett lakótorony ténye és az átvizsgált metszetanyagban mutatkozó egyezések ráirányították figyelmünket. E rajzot használták fel egy, Győr vár 1594-es ostromát ábrázoló képhez, amellyel az egyezés apró részletekben is kimutatható (2. ábra). 25 A belső vár két tornya között csak annyi különbség mutatkozik, hogy míg a korábbi rajzon ágyúk vannak azok tetején, addig a későbbieket félgömb alakú kupola fedi. Űgy tűnik, mintha a rajzoló a kisebb torony tetejére helyezte volna a híres vaskakast, amelyet egyébként a Dúna-kapu tornyán ábrázolnak. A tárgyalt két íajzon a vár ábrázolása, a külső és belső vár viszonya (székesegyház, palota), valamint azok méretei egyeznek a későbbi, hiteles ábrázolásokkal (3. ábra). Ennek alapján az említett legkorábbi rajz (1. ábra) épületábrázolásairól is feltételezhetjük, hogy azok egy helyszínen járt mester művei, s a nagyobb torony az akkor még álló lakótornyot, a mellette levő kis épületen látható nyílás a ma is használt kapu belső oldalát ábrázolja. Ez esetben a kapu fölött még nem építették meg a ma ismert hatalmas tornyot, vagy elrajzolás folytán kisebb torony ábrázolná azt. Ezt talán a későbbi kutatás egyszer eldönti. A lakótoronyra enged következtetni a már említett későbbi ábrázolás (3. ábra), amelyet Nicolo Aginelli olasz hadmérnök 1566-ban készített rajza alapján kisebbített Houfnagel György 1596-ban. 26 Ezen a rajzon a belső vár falait már nem ábrázolják, mert lebontották és a külső vár falainak bontását is megkezdték. A székesegyház mögött azonban egy magas négyszögletes alaprajzú épület látható, fölötte felirat: Palatium. Feltételezzük, hogy ez az épület az általunk keresett lakótorony, s az attól délkeletre, nem egészen hozzáépítve, de tévesen a székesegyház déli oldala mellé rajzolt emeletes épület pedig a később épített püspöki palota. A középkori várral kapcsolatos kutatások szempontjából egyik legfontosabb ábrázolás Aginelli 1566-ban készített alaprajza (4. ábra), amely igen pontosan mutatja a középkori vár megmaradt részeit. 27 Ebből a rajzból nagyjából kiolvasható a XV—XVI. századi vár átépítés előtti szerkezete. A belső várat egy 14—16 m széles, feltehetően 5—6 m mély árok, falszoros övezte, amelynek belső támpilléres falai voltak. Ilyen a nagyvázsonyi vár déli árkának déli fala, csak azt félkör alaprajzú támpillérek erősítik. Az árkot híd ívelte át a kapunál, amelyhez felvonóhíd csatlakozott. Ez leolvasható a bejárat tükréről, amelybe a felvonóhíd felvont állapotban beilleszkedett (14. ábra). Az árok falának északkeleti sarkához csatlakozott a külső vár fala, amelynek egy részét a rajz szerint beleépítették a fülesbástya északi falába. Az árok északi végét lezáró kőfalban kőből faragott kapukeret van, amelyet ma a pincében láthatunk. Az ettől a várfaltól nyugatra eső épületekben keressük a XIII. században épült lakótornyot, amelyet ebben az időben az alaprajz tanúsága szerint valamelyest átépítettek már. Az északi épületcsoport közepén látható kis beszögelés véleményünk szerint a lakótorony eredeti falsíkja, a délnyugati sarkon jelzett épületszárny az ez irányban végre25. Borbiró—Valló i. m. 106. 52. ábra. — A rajzot ismeretlen röplap számára készítette B. Caimax. 26. A közölt kép Villányi Szaniszló idézett munkája mellékletéről készült. Eredetileg megjelent 1597-ben Braun György: Urbium praecipuarum mundi theatrum quintum című mű V. kötetében. Az egyik felirat szerint Győrt 1566-ban pontosan lerajzolta az olasz származású Nicolo Aginelli (Rózsa György: Régi várképek. Budapest, 1955). 27. Eredetije a bécsi National—Bibliothek-ben, Cod. 8609. fol. 37. jelzet alatt (Borbiró—Valló i. m. 25. ábra és Pfannl i. m. 183. Fig. 4.). 38
