Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál

Corpsnál igen keresett, megbecsült elmberek voltak.

18 Feldhaus a petárda első ízben történt alkalmazását Ambert elfoglalásának idejéhez, az 1577. évhez kapcsolja, ahol ezzel a hadiszerszámimai törték be a várkaput.

19 Mindezen adatok ellenére a petárda ebben az időben már régen ismert hadieszköz volt, amelyet Jan van Straet, más néven Johann Stradanus faliszőnyegtervezete bizonyít, amelyet Philip Galle metszett rézben. A kép ágyúöntő műhely belsejét ábrázolja, benne [mozsár, ágyúcsövek és ágyúgolyók mellett egy petárda is ábrázolva van.

20 Stradanus 1523 és 1605 között élt. A faliszőnyeg 1570 körül készült, tehát ebben az évben már nem lehetett új eredetű találmány, mert különben a festő nem vette volna fel a képére. Senki sem tudta volna megállapítani, hogy mit ábrázol.

21 Demin a petárdának — mint magyar találmánynak — első ízben való alkalmazását az 1579-i évre teszi.

22 A petárda magyar voltát Takács Sándor is igyekszik bizonyítani írásaiban, amelyek szerint a végbeliek várszálláskor, a gyújtószerszámokon kívül robbantószereket is vittek magukkal, minthogy a kapukat ezek nélkül nem zúzhatták volna be. Ezen a téren a végbeliek még a franciákat is megelőzték. A franciák —szerinte —csak 1579-ben használtak először petárdát. A magyar végbeliek ilyen szerszámokat már előbb is alkalmaztak, de nem petárdának nevezték őket. A XVI. század nyolcvanas éveiből sok jelentés szól arról, miként robbantották fel tüzes szerszámokkal a végbeliek a török várak kapuit, de magát a robbantó szerszámot nem írták le. Űgy látjuk tehát, hogy a végeken már olyan közönséges volt ez a robbantóeszköz, hogy megemlíteni sem tartották érdemesnek, mint például a koppányi várnál. Mindenesetre van alapja annak a véleménynek — írja Takács —, hogy a petárda magyar találmány.

23 A petárda alkalmazásáról első ízben Tensini ír műve bevezetésének egy fejezetében, 1624-ben, majd 1628-ban Diego Ulfanos. Tensini említi, hogy Schenk Márton 1578. december 23-án a bonni Rajna-kaput petárdával robbantotta föl.

24 Vizsgáljuk meg most technikailag is ezt a hadieszközt és fajtáit, mert a célnak megfelelően megkülönböztettek kapu-, lánc-, cölöpsor-, rács-, kapurács-, fal, akna és hajópetárdát. A kapupetárdát a várkapuba csavart horogra akasztották, vagy állvánnyal támasztották a kapuhoz. (8. ábra.) A láncpetárdát záróláncok vagy kapuláncok szeímei közé függesztették; a cölöpsor- (pallisád) petárda a cölöpökre széles felületen volt elhelyezve; a rács- és csapórács-petárdát a petárda deszkájára erősített horoggal akasztották a rácsra. A hajópedárdát pedig az árboc keresztgerendájáról ejtették az ellenséges hajó fedélzetére. A petárda anyaga rendszerint öntött bronz. Legtöbbnyire az ágyú anyagát használták fel hozzá. Simienowicz szerint a legjobb petárdaanyag a rézöntmény. 18 Dolleczek i. m. 193. 19 Feldhaus, F. M., Die Technik. (Leipzig u. Berlin, 1914) 786. v. ö. Romocki i. m. 325—328. 20 Gutman, O. közli ezt a képet a Monumenta Pulveris Pirii. (London, 1906) c. műve 8. tábláján. Műszaki Egyetem Könyvtára, Budapest, W. 1827 sz. alatt. 21 Feldhaus, F. M., Petárda. Zeitschr. f. Hist. Waffen u. Kostümkunde IX (1922) Dresden, 115. 22 Demmin i. m. 117. 23 Takács i. m. 55—56. 24 Tensini, Fr., Fortificatione guardia Difesa et Expugnatione delle Fortezze. (Wenedig, 1624) v. ö. Romocki i. m 326. 86