Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál

déseire azt felelték, hogy a győri őrséghez tartoznak, Budáról hoznak élelmet és viszik Győrbe. A beszélgetés alatt Bernstein emberei a petárdát a hídon át a kapuhoz tolták. A török őrségnek pedig azt mondták, hogy az élelmiszeres kocsit tolták az őrség védelme alá, nehogy azt a hajdúk elvegyék. Ezalatt meggyújtották a petárdát, amelynek robbanása mind a csapórácsot, mind a kaput széttörte. A török őrség a kapu felé tódult, mialatt a hajdúk és Bernstein emberei a vár mögötti falakat létrával megmásztak. A várba hátulról benyomultak és a török őrséget levágták.

2 1. ábra. A győri vár Fehérvári-kapujának szétrdbbantása 1598-ban. (Khevenhiller, Annales Ferdinándéi ... c. munkájából). A cselhez folyamodók mindkét kísérlete sikerrel járt, amelyek csaknem azonos módon voltak megrendezve. Egy még korábbi adat arról számol be, hogy a kis Pápa várának magyar őrsége 1586 telén Koppány várának mind a három kapuját egyszerre robbantotta fel petárdával.

3 Győr várához Dolleczek munkája szerint két nagyméretű petárdát készítettek. Ezek közül a kisebbiket báró Vavecourt alezredes függesztette fel a fehérvári kapu előtti kapurácsra, a nagyobbikat Caviasz építőmester a főkapura s Lamarche tizedes gyújtotta meg. A robbanás ereje az erős vasalt kaput annyira szétrombolta, hogy az egyik szárnya 300 lépés távolságra a Piac térre repült.

4 Sem Ortélius, sem pedig Dolleczek nem említ két petárdaribbantást, csupán egyet. Valószínű, hogy a Vavecourt által elhelyezett petárdára nem volt szükség, 2 Uo. 214. 3 Takács S., Magyar tüzes és lövő szerszámok. Sz (1908) 55—56. 4 Dolleczek, A., Geschichte der österreichische Artilliere. (Wien, 1903) 382. 80