Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
A török történetírók közül Pecsevi Ibrahim 1594-ben jelen volt Győr elfoglalásánál és később is állandóan figyelemmel kísérte a győri fejleményeket, de sem ő, 30 sem Kjatib Cselebi, 31 sem pedig a bőbeszédű és magát jól értesültnek valló Evlia Cselebi 32 nem említik a mondát, holott a győri vonatkozású eseményeket részletesen tárgyalják. Sőt Pecsevi Ibrahim Istvánfyt többször használja forrásként saját művéhez, így — ha ő nem is hallotta volna — Istvánfynál rá kellett találnia. Érthető okokból elhallgatta. A nyugati történeti munkák közül Győr visszafoglalása után két év múlva jelent meg Dillich kitűnő magyar krónikája, 33 mely azonban nem említi a bennünket érdeklő mondát. Az első nyugati történeti munka, mely a győri kakasmondáról megemlékezik, Orteiiusnak Nürnbergben 1602-ben megjelent műve, melynek kelendőségére jellemző, hogy egy év múlva új kiadást ért meg. Ortelius elég részletesen tudósít a mondáról. Győr visszafoglalásának tárgyalásakor írja: A törökök a Vízi-kapu tornyára fémkakast helyeztek azzal a jelentéssel, hogy a keresztények akkor fogják Győrt visszafoglalni, amikor ez a kakas kukorékol. Hozzáteszi azonban: szükségük lett volna a törököknek arra, hogy a kakas kiáltásával felébressze őket a meglepetésszerű rajtaütés miatt és a várral együtt megóvja testüket — életüket. 34 E hozzáfűzött magyarázatból világosan kitűnik: Ortelius sem állítja, — hasonlóan Révaihoz — hogy a kakas megszólalt volna. Ugyanebben a formában közli a .mondát az Ortelius Redivivus 1655-ben. 35 A kortárs Khevenhiller is úgy beszéli el, mint Ortelius, 36 újabb adatokat nem említ róla, pedig Győrrel kapcsolatban olyan érdekességekről is ír, melyről senki más nem emlékezik meg. Khevenhiller ún. holdfénytávirórol beszél, mellyel szerinte Schwarzenberg Győrből Prágába küldte a győzelem hírét. 37 Ez az állítás tényekkel alá nem támasztható és minden valószínűség szerint a képzelet szüleménye. 30 Pecsevi Ibrahim Tarikh-jában a már említett Török történetírók III. kötetében 142—144. 31 Uo. 271—273. Kjátib Cselebi Fezlikejéből. 32 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. ford. Karácson I. (Bpest, 1908) Török történetírók IV. 140—141. 33 Dillich, W., Ungarische Chronica... (Cassel, 1600). 34 Ortelius i. m. 234. Az eredeti szöveg így hangzik: „Es haben auch die Tuercken auff das Wasser Thor einen Hanen so von Methai gemacht auff die spitzen dess Thurns gestelt, neben dem vernielden, Wann diser Hahn kree, so werden die Christen Rab widerumb erobern, Es hette ihnen wol noth than, dass sie der Haan mit seinem Geschray erweckt, vnd nicht also stillschweigend vberfallen, darob sie jhr Leib vnd Leben sampt der Vestung dahinden lassen muessen." 35 Ortelius Redivivus et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegsempcerungen... (Franckfurt a/M., 1665) 234. 36 Khevenhiller, F. Ch., Annales Ferdinándéi. Tom. V. (Leipzig, 1722) 1922. 37 Uo. Azt mondja Khevenhiller, hogy Győr visszafoglalásának hírét Schwarzenberg Adolf a holdfény segítségével tükörrel továbbította Rudolf császárnak Prágába. Ez a tudósítás teljesen alaptalan, Khevenhiller találhatta ki ezt a lehetetlen dolgot, mellyel a Győri Szemlében Pirovits Aladár komolyan foglalkozott. Pirovits A., A holdfény felhasználása távírásra Győr várának a töröktől való visszafoglalásakor 1598-ban. GySz (1933) 73—78. Az ötlet az akkori technikai fejlettséget tekintve nem kivihetetlen, de a meglepetésszerű támadás miatt erre nem készülhettek fel és holdfényes éjszakát nem lehetett előre biztosítani Prága és Győr között. A korabeli leírások szerint a visszafoglalás éjjelén szeles idő volt, a felhők a holdat többször eltakarták. Mohi Adolf itt idézett cikke szerint az Alte Neue Welt egyik közleménye a beteglelkű Rudolf császár képzelődésének tartja az egész históriát, ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy Khevenhillert befolyásolta udvari szolgálata. 66
