Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
A hódítás korában Győr az ún. tizenötéves háború során került három és fél évre török uralom alá. A háború kitörésének az volt az oka, hogy Hasszán boszniai basának Sziszeket ostromló seregét az egyesült magyar, stájer és krajnai hadak szétverték. A törökök ezt ürügyül használták fel a béke felbontására, a vén Szinán pasa pedig elérkezettnek látta az időt, hogy ismét elnyerve a szerdárságot, rablóhadjáratot indítson végváraink ellen, mert így újabb lehetőségei nyíltak a vagyonszerzésre. 2 Az első évben — 1593-ban — a dunántúli végvárrendszert támadta meg. Hódításának iránya Győr volt, mely abban az időben az ország egyik legerősebb és legkorszerűbb végvárának számított. 1594. júliusában vette ostrom alá; a vár védője a tapasztalatlannak éppen nem mondható Hardegg Ferdinánd volt, ki az előző évben Pálffy Miklóssal Pákozdnál megverte a budai pasát. 3 Szinán közeledésének hírére az Esztergomot sikertelenül ostromló Mátyás főherceg Győr segítségére sietett, de mint tehetségtelen hadvezér nem tudta fegyelmezetlen seregét irányítani s képtelen volt a vár védelmét biztosítani. Megtámadott táborával augusztus 29-én futva menekült Magyaróvár felé. A magára hagyott vár védőit demoralizálta a fősereg megfutamodása, így bekövetkezett a tragédia: a jól felszerelt várat a békés elvonulás feltételével 1594. szeptember 29-én Hardegg átadta Szinán pasának. 4 A történetírók árulónak bélyegzik Hardegget, kit az események miatt a következő évben Bécsben kivégeztek. Győr elestéért nemcsak ő volt a felelős, hanem Mátyás főherceg is; e fontos haditámaszpont elvesztése azonban nyugaton olyan felháborodást váltott ki, hogy bűnbakot kellett keresni, kire mindent átháríthattak. Ezt a szerepet Hardeggre kényszerítették. Leo Mihály győri sáncmesternek korabeli naplója és Hardegg feljegyzései alapján teljesen tisztázta e tényt Lengyel Alfréd. 5 A vár eleste elsősorban a főherceg megfutamodása miatt következett be, kiről Illésházy nádor feljegyezte, hogy tehetetlen vezető volt, serege fegyelmezetlen és szervezetlen, 5 hadvezérei pedig csak az evés-ivással törődtek. Győrött kezdetét vette a török uralom. A vár parancsnokává Szinán a szkodrai béget, Oszmánt nevezte ki, 6 aki a következő évben Esztergom felmentésére sietett és ütközetben elesett. 7 Utóda Mahmud pasa lett, kit Pecsevi Ibrahim mértékletes és szelíd embernek jellemez, 8 de a janicsárok agáját, Jahját dőzsölőnek és kicsapongónak mondja. 9 A törökök Győrött állandóan élelemhiányban szenvedtek, melyet a harácsolások csak ideiglenesen enyhítettek. A nagyobb élelmiszerszállítmányokat a magyar végbeliek megtámadták, főleg Komáromból 2 Hóman—Szekfü, Magyar történet I—VIII. (Bpest, é. n.) IV. 346. 3 Uo. 361. 4 Ortelius, H., Chronologia Oder Historische beschreibung aller Kriegsemporungen vnd belaegerungen der Staett vnd Vestungen auch Scharmützeln vnd Schlachten so in Ober vnd Under Ungern auch Sibenbürgen mit dem Türeken von A°. 1395. biss auff gegenwertige seitt gedenckhwürdig geschehen. (Nürnberg, 1602) 67—71. 5 Lengyel A., Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. HK (1959) 2. sz. 209—212. 6 Gr. Illésházy István Nádor följegyzései 1592—1603. MHH script. VII. (Pest, 1863) 16. — Kozics L., Győr vár 1594-től 1598-ig. HK (1891) 496—506. 7 Török-magyarkori Történelmi Emlékek. Török történetírók III. 1566—1659. ford. Karácson I. (Bpest, 1916) 111, Pecsevi Ibrahim Tarikh-jából; 230, 234—235. Kjátib Cselebi Fezlike-jébol. — Gömöry G., Esztergom vár bevétele 1595-ben. HK (1891) 655. 8 Uo. 142. Pecsevi 1594-ben jelen volt Győr ostrománál és a győri eseményeket később is figyelemmel kísérte, így adatai elég megbízhatók a többi török történetíróhoz viszonyítva. 9 Uo. 58
