Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
A GYŰRI „VASKAKAS" JELVÉNY ÉS A HOZZÁFÜZÖDŐ MONDA KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A győri Xántus János Múzeumban őrzik Győr város történelmi nevezetességű jelvényét, az ún. „vaskakas"-t: vastag vörösréz lemezből egyenetlen, szaggatott körvonalakkal kivágott, naturalisztikusan ábrázolt szélkakas, 2 m és 17 centiméteres vasrúdon, amint lépés közben csőrét kukorékolásra nyitja. Testét több helyen vaslemezzel foltozták meg, amikor már az időjárás viszontagságai megviselték. A vasrúd felső vége hengeres, a kakas körben foroghat rajta a széliránynak megfelelően. Lejjebb kettőskereszt látható vékony vaslemezből, ez alatt pedig emberarcábrázolású holdsarló. A kereszt és a hold kettősen (kazettásán) van elhelyezve úgy, hogy a vasrudat a lapok közrefogják, a kettős példányokat szegecselés erősíti egymáshoz és a vasrúdhoz. Mindhárom jelvényt egykor a megfelelő színekkel kifestették, de ez a festés már nagyon megsötétedett. (1. ábra.) E jelvényegyüttes 1872-ben került a múzeumba, 1 általánosan „vaskakas" néven ismert, noha vörösrézből van. Jelen tanulmányban történetét és a hozzáfűződő monda kialakulását ismertetjük a korabeli források, a szakirodalom és az összehasonlító anyag alapján. A győriek ma is a város szimbólumának tekintik e hármas jelvényt, melyhez a következő monda fűződik: A törökök 1594-ben foglalták el Győrt, az ország egyik legerősebb végvárát. A Duna- vagy más néven Vízi-kapu tornyára szélkakast helyeztek el és elbizakodottságukban azt mondták, hogy a keresztények Győrt majd akkor foglalják vissza, amikor ez a kakas megszólal. A kakas ugyan nem szólalt meg, azonban Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf petárda segítségével három és fél éves török uralom után visszafoglalták a várost. A monda később bővült, színesedett, ahogy a jelvény változott. A kakas alá ugyanis idővel kettőskeresztet és holdsarlót illesztettek, mely megragadta a nép képzeletét és kibővítette a mondát azzal, hogy a török a vár visszavételét a félhold megteléséhez is kötötte. Az anakronizmus a monda kibővülését nem gátolta; ugyanis e hármas jelvény nagyon dekoratív hatású és megtévesztőén együvé tartozónak látszik. Történetének és a monda keletkezésének alapos megértéséhez szükségesnek tartjuk röviden ismertetni a történelmi hátteret, az 1594—1598 közötti időt, mely alatt a törökök Győrt megszállva tartották. 1 Értesítvény a Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend Győri Főgymnásiumáról az 1872/73 tanév végén. (Győr, 1873) 34. — Méry E., Győr-vár. Győr megye és város leírása. Szerk. Fehér I. (Bpest, 1874) 419. 57
