Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

a várrendszer központjában áll (Trencsén, Sztrecsnó, Sáros).

4

« Az ajtónyílás szemöldökköve felett 98 cm-re egy letöredezett kőpárkány maradványait találtuk, majd attól körülbelül 1,5 m magasságban egy gerendákra épített téglafal alapjai — a gerendák kikorhadtak, de nyomai a habarcsfelületen megfigyelhetők - mutatkoznak. Ez a téglafal a Püspökvár északi oldalán látható, Zalka János győri püspök által 1876^ban épített támfal (15. ábra) alapja. Ezek után tegyük fel a kérdést, milyen lehetett az az épület, amelyhez ez a díszes kis teremmel bővített, falba épített szűk lépcső tartozott és mi lehetett annak rendeltetése? A csaknem 14 m hosszú és több mint öt méter magasságig emelkedő lépcső egy nagy épület emeletére vezető feljárat volt, minthogy bejárata egykor a szabadba nyílott (17. ábra). Ha figyelembe vesszük, hogy ez a bejárat a Rába szintjéhez viszonyítva több mint két méter magasságban volt — a Rába szintje a medrét feltöltő hordalék miatt a századok folyamán jelentős mértékben emelkedett — és az épület méretét, valamint emeletes voltát figyeli, ábra. A lakótorony-feljáró kis 12. ábra. A lakótorony-feljáró alsó része, termének ÉNy-i vállköve, mellette újabb időkben befalazott barokk kőcímer. 40. Dobroslava Menclová: Középeurópai XIV. és XV. századi szabályos alaprajzú paloták. Művészettörténeti Értesítő. VII. 2—3 szám (1958) 81. — Könyöki J., Középkori várak. (Bp, 1905) 340—43. Hasonlóság mutatkozik a győri lakótorony és a hainburgi Wiener Tor — ennek alsó része teljesen púpos kövekből épült — két kis gyalogkapuja között, amelyek ugyancsak téglalap alakúak. (Justus Schidt, Die Donau von Passau bis zur Reihsgrenze. 117. kép). 50