Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
Ezután Römer kifejezi azon véleményét, mely szerint az említett épületrész eredetileg sem pince, sem rejtekhely nem lehetett: „...— hisszük, hogy itt a győri régi vár egyik bástyafala előtt állunk, és hogy az említett csarnok tán az őrizet gyűl- vagy nyughelye, — a betömött ajtó — ha mégis ajtó és nem ablak — a Duna felé vezető, tán a földszintnél emelkedettebb, kirohanási ajtócska lehetett. Az erős fal közti — nem Fallstaffokra számított igen szoros, nem mondhatom folyosócska — inkább osonka — a régi várakban, sőt templomokban is nem ritkaság a régész előtt, — és a csarnok bal — azaz a bástya felé szolgáló kőfal egyszerű téglafallali bellete czélja nem lehete más, mint az ujabb bástya feltöltése alkalmával felhalmozott és erővel legyömöszölt földet a többféle likakon át az emiitett folyosó és csarnok — mely már most buvóhelyképen használtathatott — betemetéstől elrekeszteni. Még mielőtt ez történt volna, hiszem, hogy a viztartó az azt körülvevő szűk tornáczával együtt a várfalhoz építtetett, minthogy ezen falak,... mind ujabb téglából emeltettek .. ." 35 Igen érdekes még Bergh Károly építész véleménye, amelyben kifejti, hogy az okleveles kutatástól már nem sok eredmény várható, inkább az építészeti részletek vizsgálata viheti előbbre a kérdés megoldását. Ügy véli, hogy a győri várparancsnokok a XVI—XVII. században itt tartották a nevezetesebb török foglyokat, s ezért nevezik török pincének, török börtönnek. Eredeti rendeltetésével kapcsolatban a következőket írja: „Mi ezen helyiségek czélját és rendeltetését illeti: arról — bővebb kutatások, ujabb ásatások és az egész környezet pontos fölvétele nélkül — alig lehet bár csak tájékozó véleményt is adni. Hogy a hajdani erődnek kijáró kapuja lett volna, nem hihető, mert felső folyosóin is alig képes két termetes egyén egymást elkerülni, a legalsó lépcsőn pedig épen nem; — hogy csak kisebb rejtek kijárásul szolgált volna már hihetőbb, de ezen véleményt is megcáfolni látszik a szorgalmas munka és csinos diszités, milyenben az akkori idők végtelen egyszerűsége mellett, csak nevezetesebb, főleg vallási építkezések részesülhettek; — ezen okból legvalószínűbb, hogy ezek is vallásos czélra szolgáltak, bár sajátképeni kriptáinak, — mint ezt körülményesebb megvizsgálás nélkül hinni hajlandók lehetnénk — épen nem mondhatók. A korszakot illetően azonban, melyben az épités létesült, már sokkal inkább lehetünk tájékozva. — A csarnok keresztivezete, a hevedereket tartó consolok azon kifejlett románkori izlést és ékítményeket mutatják, amelyek hazánkban a XII. század végén és a XIII. század elején divatoznak, milyeneket — hogy a közel vidékről említsünk példát — az 1208-ban alapitott lébényi román bazilika mutat; és ugyanezen időre, tehát legkésőbb 1250-re kell visszavinnünk ezen rejtélyes maradványok keletkezését... különös érdeket nyernek az által, hogy eredeti czéljuk még mind idáig, — bár tekintélyes szakértők is megvizsgálták — feloldatlan;..." 36 Ezek után térjünk vissza a kis terem részletes vizsgálatára, amelynek korát Bergh Károly eléggé pontosan meghatározta. A déli oldal két levéldíszes vállk övéhez (9—10. ábra) hasonló díszítés felfedezhető a pannonhalmi bencés apátság templomának oszlopfőin is, amelyek a XIII. század első felében készültek. Az altemplom bordái is hasonló keresztmetszetet mutatnak. 37 Ebbe a csoportba 35. R. i. m. GyK (1860) [7] 26. 36. Berg K., A győri török börtönről. GyK (1862) [3] 9—10. 37. Levárdy F., Pannonhalma építéstörténete. II. Művészettörténeti Értesítő. VIII. 2—3. szám (1959) 115—117. — összehasonlításra alkalmas a C/5 és a D/6 jelű pillér, valamint a 19. képen közölt oszlopfő Esztergomból, amelyek nemcsak formai, hanem 46
