Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
A középkori várral kapcsolatos nagyobb építkezésre akkor került sor, amikor Albert király özvegye, Erzsébet — a koronát is magával hozva — Győrbe menekült fiával, a későbbi V. Lászlóval. Erzsébet parancsára Cillei a várat és a várost megerősítette. Hunyadi és Rozgonyi a várat Ulászló nevében ostrom alá fogta, de nem tudták elfoglalni. Az egyik történeti adat szerint az ostrom 1440-ben volt, s mint érdekességet megemlítik, hogy Ciliéi húsz emberrel kimenekült a várból. 20 Erzsébet 1441-ben és 1442-ben hosszabb időt töltött Győrben és itt találkozott Ulászlóval, akivel bókét kötött. Néhány nap múlva azonban meghalt és III. Frigyes, a gyermek V. László gyámja árulás folytán elfoglalta a győri várat, amelyet csak 1447-ben, a radkersburgi békeszerződés juttatott vissza, 3000 arany forint váltságdíj ellenében Ágoston győri püspök és a káptalan kezére, akik ezt az összeget kifizették. Ennek fejében azonban tulajdonukba került a város — amelynek egyik része eddig királyi tulajdonban volt — minden tartozékával együtt. A vár és a város jelentőségére utal az a tény, hogy 1455-ben országgyűlést tartottak Győrött, amelyen részt vett Hunyadi János, Kapisztrán János és Brankovics György. Mátyás a győri várban fogadta 1469-ben a cseh királyválasztó küldöttséget, 1477-ben pedig itt gyűjtötte össze seregét Ausztria ellen. Beatrix is gyakori vendég volt Győrben. Mindezek a középkori vár teljes kiépülésére engednek következtetni. Egy adat szerint a Mátyás halála utáni időkben a város falai és árkai rossz állapotban voltak. A vár középkori története azzal tulajdonképpen be is fejeződik, hogy a kapu déli oldalán álló kápolnát Nagylucsey Orbán 21 püspök felépíttette 1487-ben. — Alsó építményének boltozati bordái egy korábbi építkezésre utalnak. — 1529-ben Lamberg Kristóf várparancsnok a török elől Bécsbe menekült a vár őrségével és felszerelésével együtt, előbb azonban felgyújtotta a várat. A középkori vár átépítése 1537-ben kezdődött meg, amikor Fels Lénárd városparancsnok 245 sáncásót foglalkoztatva megkezdte a romok eltakaríttatását és a terep előkészítését az erődítési munkákhoz, amelynek tervét később Ferabosco készítette el 1546—1551 között. E munkák során temették be a várat délkeletről körülvevő árkot, mely egyes adatok szerint a Rábából kapta vizét. Ferabosco tervéről — amely az egész várost egy erődbe foglalta — még 1555-ben sem döntöttek, s a következő évben annak jóváhagyása nélkül kezdték el megvalósítását. 22 A vár és a város történetével a továbbiakban nem kívánok foglalkozni, mert ez az az időpont, amikor a korabeli ábrázolások, vagy az azok alapján valamivel később készült rajzok még fontos részleteket mutatnak a középkori várra vonatkozólag. Véleményünk szerint ebben az időben kezdték meg a Püspökvár területének nagymértékben való feltöltését is, melynek során 7—8 méteres földréteg alá került a püspöki lakótorony akkor még látható alsó része is. A jelentős tereprendezési munkát a Püspökvár körül kialakított olaszbástya építkezései tették szükségessé, amely a Rába felé eső oldalon olvasható évszám szerint 1575-ben fejeződött be. 23 Az 1537—1575 között folyó munkák során a Püspökvár épületei is jelentős változáson, átalakításon, bővítéseken eshettek át, amelyre némileg utalnak az egykorú rajzok. Ezek közül mi is legkorábbinak tartjuk 20. Uo. 47—48. — Pfannl i. m. 176. — Ráth K., Győr város története. GyK (1863) 95. sz. 21. Erőss István kutatásai szerint Orbán püspök Nagylucsey előneve a hiteles, mert a közkeletű Dóczy nevet csak a 16. sz. elején kezdte használni rokonsága. 22. Borbiró—Valló i. m. 48—49. és 66. — Pfannl i. m. 176. és 268—269. 23. Villányi i. m. 47. \ 36
