Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
Véleményünk szerint az építkezés IV. Béla idejében történhetett, akiről tudjuk, hogy 1253-ban, 1254-ben és 1264-ben is járt Győrött, de valószínűleg még több alkalommal is. 15 Az erős lakótoronnyal bővült győri vár jelentősége igen megnövekedett a XIII. század második felében, erre a birtoklásáért folyó harcokból következtethetünk. 1271-ben Ottokár cseh király erős seregével Győrig jutott el, de itt a magyarok szétverték őket. V. István a győriek helytállását kiváltságok adományozásával jutalmazta, a város önkormányzati jogot kapott. 16 Pfannl munkájában olvashatjuk, hogy Dénes győri püspöktől 1272-ben Jób pécsi püspök elfoglalta a várat, tőle osztrák és stájer lovasok ragadták el 1273 tavaszán, akiktől még ez év júliusában visszafoglalták IV. László csapatai. Ezután Ottokár cseh király foglalta el Győrt, ahol lovaggá ütötte 16 éves fiát. 17 A várat — amely egy adat szerint árulás útján jutott Ottokár kezére — a cseh király őrseregétől csak hosszú, nehéz ostrommal sikerült visszafoglalni 1273-ban. 18 IV. László 1278-ban Győrött tartózkodott, s megerősítette a város szabadalmait. 1291-ben Győr alatt gyülekezett az Ausztria ellen készülődő magyar sereg, s itt cserélték ki foglyaikat. III. Endre 1296-ban rövid ideig Győrben tartózkodott. A XIV. századból csak egy adatot említünk meg, amely a Püspökvár története szempontjából figyelmet érdemel. Károly Róbert egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodott Győrben, s itt fogadta ifjú feleségét is. Ekkor támadt viszálya a győri püspökkel, akinek lakását lefoglalta az őrség számára. Azt hisszük nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy a püspök vitára okot adó lakóhelye az a lakótorony volt, amelynek feljárati lépcsője módos gazdára enged következtetni (7. ábra). A XV. század első felében feltehetően a Püspökvárban is történtek építkezések, mert a székesegyház déli falához a Hédervári családból származó János püspök 1404-ben építtette a ma is álló, gótikus. ízlésű Szt, Háromság kápolnát. 19 A XIV. században országszerte fellendült a gazdasági élet, meggyorsult a városok fejlődése. A püspökség gazdasági megerősödésével magyarázható a fent említett építkezés is. Minthogy hosszabb idő óta tartó békés időszak következett be az ország életében, feltételezzük, hogy a XV. század elejéig a Püspökvárban is felépültek azok a részek, amelyekben kényelmesebben lakhattak, mint a tatárjárás után épület lakótoronyban, s a nagyobb udvartartás és őrség befogadására is alkalmasak voltak. Ezeket az épületrészeket a további kutatás minden bizonnyal fel fogja deríteni. 14. Borbiró—Valló i. m. 53. és 26. kép. 15. Borovszky i. m. 68. 16. Borbiró—Valló i. m. 42. 17. Pfannl i. m. 175. — Pauler i. m. II. 309. érdekesen írja le a győri hadi eseményeket: „Néhány osztrák úr... mintegy ezer fegyveressel, a fegyverszünet daczára, lehajóztak a Dunán, hirtelen meglepték Győrt, a melyben most Jób pécsi püspök székelt, . .. Jób püspök egy kis toronyba menekült; de tüzet raktak alája, s ... megadta magát... A németek Újvárt (Németujvárt) megtámadták; Káldi Salamon vasvári várjobbágy a „toronyban" a „királyi koronáért" elesett..." (Megköszönöm Jenéi Ferencnek, hogy a fenti győri adatra felhívta a figyelmemet.) Amint látjuk, azonos időben (1273), egyformán a „toronyba" menekülnek veszély esetén. Arra gondolunk, hogy Jób püspök az általunk feltételezett püspöki lakótoronyba menekült. E feltevés mellett szól, hogy tüzet raktak alá és nem kísérleteztek a nehezen bevehető torony ostromával. 18. Fejér, Cod. Dipl. V./2. 104—105. — Borbiró—Valló i. m. 47. és 62. 19. Borbiró—Valló i. m. 56. 3* 35
