Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
B. Thomas Edit: Rómaikori mázas anyag díszedények a győri múzeumban
érdeklő rómaikori, 40 művészi megfogalmazásukhoz azonban támpontul kizárólag a szarkofág-plasztikát használja ő is. A párkák között mindig Clotho jelenik meg orsóval és guzsallyal, így nem lehet kétségünk afelől, hogy a guzsalyt, orsót és poharat és a párkák diadém ját viselő, alakos, mázas korsó Clothonak, az élet eseményeit szövő párkának, kissé szokatlan, de a maga egyszerűségében életközei ábrázolása. Az antik embernek a párkákról alkotott elképzelése igen sokrétű és változatos volt, azonban valamennyi megjelenési formájuk az élet, a sors alakulásával, illetve alakításával, majd az élet megszüntetésével van kapcsolatban. A lélek túlvilági életében szerepük kisebb, chtonikus aspektusuk gyengébb. Clotho már a gyermek születésénél kezdi fonni az élet fonalát, 41 jelentős események kezdésénél mindig jelen van, 42 befolyásolja az élet menetét, ő mindig a jelen. Az istenek házasságkötésénél, a mitológia szerint, a párkák zengik a nászéneket, így Peleus és Thetis 43 lakodalmán is, ahol még fiuk, a hős Achilles születését is megjövendölik. Ök Hera kísérői Zeussal kötött nászakor, 44 mennyegzői himnuszuk szépségét még Aristophanes is dicséri. 45 Vergilius az aranykor megteremtésében természetesen jelentős szerepet juttat a párkáknak, 46 s Ovidius is színező motívumként használja a párkák énekét. 47 A párkáknak azok a sajátosan helyi kelta őslakosok kultuszaiból levezethető alakjai, melyek különösen Trier és Metz 48 környékén, valamint Britannia északi felében a matrónák kultuszával és ábrázolásaival olvadnak össze, 49 idegenek a győri mázas korsó formájában megjelenített koszorús fejű „klasszikus" Clotho-párkától. — Mint Heichelheim megjegyzi, az említett területeken kívül előforduló párka-kultusszal kapcsolatos emlékeket, feliratokat, votivokat a birodalmi párka-kultusz kisugárzásaiként kell felfognunk. A párkák kultusza a klasszikus görög-római mitológia terméke és öröksége. A párka-ábrázolás pannónia megjelenését a győri mázas korsó Clothot megszemélyesítő formájában semmiesetre sem lehet valamely nyugati tartomány, vagy Pannónia autochton kultuszaiból levezetni. E roppant érdekes tárgy jelenléte feltétlenül Itália, vagy a keleti tartományokból Pannóniába érkezett hatásokhoz köthető. Felirata IENVARIE PIE ZESES egy, a későrómai korban szokásos jókívánság formulát, a pie zeses kifejezést őrizte meg. Valami olyanfélét jelent, a pontosan le nem fordítható kívánság, hogy élj boldogan, légy megelégedett, vagy egyszerűen minden jót. De a győri korsó felirata nem egy általánosságban hangzó jókívánság, melyet a fazekas a korsóra felírt és majd annak szól, aki megveszi, hanem kifejezetten egy személyhez intézett felszólítás, akit a korsón Ienvarie, a Ianuarius név vocativusával jelölnek. A IV. század második felére datálható feliratos üvegedényeken gyakran 40. Uo. 2490 skk. 41. Uo. 2486, 20—60. 42. Uo. 2487. 43. Catullus, LXIV. 305 skk. 44. Findaros, 30. fragmentum. 45. Aristophanes, Aves 1734 skk. 46. Vergilius, Ecl. IV. 46. 47. Ovidius, Trist. V. 3. 17. 48. Krüger, E., Matres Parcae im Treverergebiat. Schumacher —Festschrift. ,1930/ 249 skk XXIV t 49. Heichelheim, F., PWRE 36. Hbd. /Stuttgart. 1949/ 1417 skk. 28
