Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

forradalmi erejükkel és harckészségükkel azon lesznek, hogy ezen vármegye a proletárdiktatúra uralma alatt megmaradva, népe teljes mértékben egyesülhessen azokban a jogokban, melyeket a dolgozó nép maga küzdött ki mgának."

iZ Az első magyar proletárdiktatúrát Mosonmegye, Moson és Magyaróvár lakossága a saját hatalmának tekintette és odaadóan támogatta. Széles tömegek együttérzésüket és támogatásukat azzal is kifejezésre juttatták, hogy kérték pártba való felvételüket. A párt tagjai száma az 1917. szeptemberi 2730-ról 1919. júliusára 10 831'-re növekedett, bár a pártvezetőség megakadályozta sok megbízhatatlan nyárspolgári elem behatolását és állandóan ügyelt a párt összetételére.^ E néhány utalás érzékelteti azt a küzdelmet, mely Mosonmegyében a Tanácsköztársaság idején az új társadalmi rend megszilárdításáért és védelméért folyt. Azonban a dolgozó tömegek hősies erőfeszítései ellenére a nemzetközi imperializmus intervenciója következtében és a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt sikerült megdönteni az első magyar proletárdiktatúrát. Mosón és Magyaróvár lakosságának, az itt állomásozó katonaságnak, a 13. helyőrségi ezred vörös katonáinak örök dicsősége, hogy a Tanácsköztársaság megdöntése után két nappal hangos tüntetésen tett hitet a Tanácsköztársaság mellett, és visszaszorította a jelentkező ellenforradalmárokat. Augusztus 3-án ugyanis egyes ellenforradalmár tisztek odáig merészkedtek, hogy felrakták régi rangjelzéseiket, tiszti csillagjaikat. Ez a munkásság és a sorkatonaság felháborodását váltotta ki és, spontánul tüntettek ellene. Az augusztus 3-i tüntetésen ilyen jelszavak hangzottak el: „Le a kormánnyal!" (a Peidl-kormányra értették) „Le a csillagokkal!"

45 Ez a tüntetés meghátrálásra kényszerítete az előmerészkedő régi tiszteket és levették régi rangjelzéseiket. Azonban néhány nap múlva az ellenforradalmi fehérterror megkezdte a tüntetők összefogdosását és börtönbe zárását, hogy véres bosszút álljon a munkásokon és katonákon. Magyaróvárott augusztus 3-án a Szocialista Kommunista Párt még megyei pártkongresszusra hívta össze szervezeteinek küldötteit. A megyei kongresszuson 61 küldött részvételével elemezték a kialakult helyzetet, levonták az abból adódó következtetéseket, kidolgozták a jövőben végzendő párttevékenység irányelveit, feladatait. A pártkongresszuson részt vett küldöttek egyöntetűen kifejezték ragaszkodásukat a kommunizmus elvei, a proletárdiktatúra és a proletár nemzetköziség mellett. A végzett munkáról a jelentés szerényen csak annyit állapít meg, hogy; Tudtuk kötelességünket, aszerint jártunk el."

46 A referátumok és a felszólalások hangsúlyozták, hogy a proletárdiktatúráról jelenleg ugyan le kellett mondani, de az első magyar proletárdiktatúra után következni fog az új, a második győzelmes proletárdiktatúra és a kommunistáknak tevékenységüket ennek szolgálatába kell állítaniok. A pártkongresszuson felszólaló munkás-, katona- és ifjúsági küldötttek, valamint a német nemzetiség képviselői hangsúlyozták, hogy szervezeteik készek ennek szellemében tevékenykedni. Kapu Lajos elvtárs elnöki megnyitójában azt hangsúlyozza: Mindezek 43 Uo. máj. 23. 44 MHM TGy „A mosonmegyei szocialista—kommunista magyarajkú munkások pártvezetőségének 1918—1919. évi jelentése. Titkári jelentés." 5. 45 Pl archívum. A Győrmegyei Bíróság anyagából 1919. október 2. ítélet Langráf József magyaróvári lakos ügyében. 46 MHM TGy „A mosonmegyei szocialista—kommunista magyarajkú munkások pártvezetőségének 1918—1919. évi jelentése. Titkári jelentés." 7. 201