Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között
mokrata helyi munkásvezetők odaadó harcosai voltak a proletárdiktatúrának, s — mint látni fogjuk — többségük kommunistává fejlődött a Tanácsköztársaság időszakában. A megválasztott direktórium, a politikai megbízottak és a pártvezetőség tagjai nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a szocialista társadalmi rend kialakításának nagy művéhez. A megyei direktórium — de a városi és községi direktóriumok is — szemben a régi vármegyei közgyűléssel, tevékenységébe kiküszöbölt minden titkosságot. A megyei munkás- katona- és paraszttanácsot gyakran hívták össze nyilvános tanácskozásra, ahol a direktórium tagjai számot adtak tevékenységükről, döntöttek a fontosabb ügyekben. A párt helyi szervezete minden hét szerdáján nyilvános pártnapot tartott, ahol a legfontosabb politikai és gazdasági problémát vitatták meg. A város jelentős németajkú lakosságára való tekintettel az összes gyűléseken biztosították a német nyelv szabad használatát, sőt az elhangzott előadásokat és felszólalásokat állandóan fordították németre is. A megyei direktórium az első napokban rendeletet adott ki a fegyverek beszolgáltatásáról, intézkedett a Vörös Őrség felállításáról, politikai megbízottakat nevezett ki a közigazgatás különböző osztályainak élére, termelési biztosokat küldött ki a volt főhercegi uradalomba, közélelmezési hivatalt létesített, gondoskodott az üzletekben és gyárakban lévő készletek leltárba vételéről, a műkincsek zár alá vételéről és forradalmi törvényszéket állított fel. Ezen sokrétű feladatok szinte napok alatt történő megoldása mellett a direktórium nagy figyelmet fordított az április 8-án megtartott választások előkészítésére, melyek hivatva voltak dönteni a munkás-, katona- és paraszttanácsok tagjairól titkos választás útján. A választás előestéjén, április 6-án impozáns nagygyűlés volt a városban, melyen munkás-, katona- és paraszttömegek lelkesen éltették a proletárdiktatúrát. 25 Az április 8-án megtartott választásokon először vettek részt a nők és a 18—24 év közötti fiatalok. Választó és választható volt ugyanis minden 18. életévét betöltött férfi és nő, aki nem mások munkájának kizsákmányolásából élt. Míg az utolsó 1910. évi választásoknál 1966 szavazó volt a magyaróvári választási kerületben, most ez a szám 11 982-re, azaz több mint 6-szorosára emelkedett. 26 Ebből is látható, hogy a proletariátus diktatúrája kiszélesítette a politikai jogokat, bizonyítja a burzsoá rágalmakkal szemben, hogy a Tanácsköztársaság a széles dolgozó tömegek számára demokrácia volt. A választások eredményeként az ideiglenesen megválasztott munkás-, katona- és paraszttanácsok helyébe végleges községi, városi, járási és megyei tanácsok léptek. A választásokon egyöntetű lelkesedéssel megválasztották a hivatalos jelölteket. A tanácsok az első ülésükön újjáválasztották a politikai megbízottakat, illetve a direktórium tagjait. A politikai megbízottak, illetve a direktórium tagjai ugyanazok az elvtársak lettek, akik a proletárdiktatúra kikiáltásakor megbízást kaptak. Ez nagy politikai siker volt. A Tanácsok Országos Gyűlésébe a megye képviseletében Bardócz Béla és Kapu Lajos elvtársakat választották meg. 27 A Tanácsok Országos Gyűlése első ülésén pedig megválasztották őket a Szövetséges Központi Intézőbizottság tagjaivá is. 28 25 Pl archívum. Sajtó Osztály vidéki jelentései. 1919. április 7. jelentés Magyaróvárról. 26 SzJ 1919. ápr. 18. 27 Uo. máj. 1. 28 Uo. 13* 195
