Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

magyar proletárdiktatúra. Ezzel a magyar munkásosztály elsőként követte az orosz munkások példáját. Ez egyben segítségnyújtás is volt az orosz proletariátus harcához. 1919. március 22-én, a Tanácsköztársaság kialakításának másnapján jelent meg a helyi munkásság lapja, a „Szebb Jövő",

19 melynek első egyoldalas száma ismerteti a szociáldemokrata pártvezetőségtől érkezett, és a proletárdiktatúra kikiáltását ismertető táviratot. Ennek vétele után azonnal összeült a megyei munkás-, katona- és paraszttanács, hogy átvegye a közigazgatási hatalmat. A munkás-, katona- és paraszttanács résztvevői nagy lelkesedéssel vették tudomásul a proletárdiktatúra kikiáltását Magyarországon és a tanács átvette Moson megyében a hatalom gyakorlását. Ezzel megszűnt a virilista alapon választott vármegyei közgyűlés és a Nemzeti Tanács jogköre (utóbbi 1919. március 27-én mondta ki feloszlását) és a munkás-, paraszt- katonatömegek vették saját kezükbe az ügyek intézését. A munkás- katona- és paraszttanács háromtagú direktóriumot választott. Tagjai lettek Bardócz Béla (volt helyi szociáldemokrata párttitkár és a megyei Nemzeti Tanács elnöke), mint vármegyei népbiztos, Kapu Lajos (a szociáldemokrata pártszervezet elnöke), mint vármegyei népbiztoshelyettes és Ballabene Rezső rendőrhatósági népbiztos.

20 A munkás-, katona- és paraszttanács elnöke Lackner Ferenc elvtárs lett. A megyei munkás- katona- és paraszttanács a magyaróvári direktórium tagjaivá Regensburger István és Buczkó József elvtársakat, a mosoni direktórium tagjává Ehlend György és Kántor Imre elvtársakat választotta meg. A megyei direktórium az elkövetkezendő napokban a községek élére ugyancsak politikai biztosokat nevezett ki a megyei munkás-, katona- és paraszttanács nevében. A munkás- katona- és paraszttanács ülésén a 13. helyőrségi ezred bejelentette csatlakozását a proletárdiktatúrához.

21 A megyei direktórium megválasztását az alábbi szövegű, két nyelven megjelent plakáton jelentették be: „Mindenkihez! A belügyi népbiztos 1646 számú rendeletével a népbiztosok tanácsának határozata folytán a vármegye kormánybiztosát állásától felmentette és a munkás- katona- és paraszttanács felhívta, hogy háromtagú direktórium vegye át a végrehajtó hatalmat. A tanácsok március 22-én tartott ülésében a direktórium tagjaivá Bardócz Béla elvtársat, mint megyei népbiztost, Kapu Lajos elvtársat, mint megyei népbiztos helyettest, és Ballabene Rezső elvtársat, pedig mint közrendészeti (rendőrhatósági) népbiztost választotta meg. Magyaróvár községi elöljáróságához népbiztosokul Ehlend György és Kántor Imre elvtársak választattak meg. 19 A „Szebb Jövő" I. évfolyam 1. száma, mint „A Masonvármegyei Szociáldemokrata Párt lapja" jelent meg, majd a 2. számtól kezdődően mint az egyesült párt, a „Mosonvárimegyei Szocialista Párt Lapja", majd 1919 június 21. után, mint „A Mosonvármegyei Szocialista Kommunista Párt Lapja" jelent meg. Július 12.—augusztus 2. között, mint „A Mosonmegyei Tanácsok Hivatalos Lapja" jelent meg. „A Mosonmegyei Szocialista Párt Hivatalos Lapja"-ként utolsó számát 1919 augusztus 9-én adták ki. 20 A Forradalmi Kormányzótanács később rendeletben intézkedett a vármegyei direktóriumok tagjainak elnevezéséről. A rendeletnek megfelelően a direktórium tagjait vármegyei politikai megbízottaknak nevezték. 21 SzJ 1919. márc. 28. 13 Arrabona 193