Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere

AZ ARANYMOSÁS NÉHÁNY MÓDSZERE Az aranymosás történetének kutatása régészeti, történeti és néprajzi szem­pontból egyaránt elhanyagolt terület, pedig az aranynak, mint nemesfémnek mindig fontos gazdasági jelentősége volt az emberiség történetében. A magyar­országi aranymosás vázlatos történetével újabban csak egy kisebb tanulmány foglalkozott, 1 noha a múltban néha megjelent egy-egy dolgozat is. Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpátmedence volt, jelesen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. Erdélyben számos kisebb-nagyobb folyóból és patakból, a Kisalföldön a Dunából, a Muraközben pedig a Murából és a Drávából mosták az aranyat. A civilizáció fejlődésével, a technika előre­haladásával és a folyók szabályozásával ez a szerény megélhetést biztosító foglal­kozás lassan kihalt. A múlt század végén a kapitalizmus fellendülésével kifejlődő gyáripar jobb és biztosabb megélhetést nyújtott a bizonytalan és a természet szeszélyeinek kiszolgáltatott aranymosóknak. A 18—19. században szinte egész falvak éltek aranymosásból, századunk első felében pedig már csaknem teljesen kipusztult ez az ősi foglalkozás. Ma már csak a múzeumokban őrzött aranyász felszerelések, az egykori aranyász községekben élő hagyomány és a szakirodalom őrzi emléküket. Elő­fordul ugyan, hogy elvétve hírt hallunk egy-egy aranyász próbálkozásáról, azonban ez a legnagyobb ritkaság. Az aranymosó felszerelések általában gyorsan pusztuló, korhadó anyagból (fa, bőr, textília stb.) készültek, ezért csak a legújabb korból maradtak ránk tárgyi emlékek. Az ókorból az auktorok leírásaiból ismerjük az akkori arany­mosók felszerelését. E hiányos leírásokat sajnos nem egészíti ki az a néhány régészeti lelet, mely fennmaradt. Jelen tanulmánynak éppen az a célja, hogy a szakirodalomban fellelhető adatokból egy részt bemutasson s ezáltal össze­hasonlítható anyagot szolgáltasson a kutatóknak. Néhány eljárást ismertetünk az őskortól napjainkig áttekintve az aranymosás történetét, mely valószínűleg megkönnyíti a hazai aranymosás történetének feldolgozását. * * * Az arany más fémek érceinek és egyéb ásványok társaságában erek, telérek és tömzsök alakjában a kőzetek likacsaiban, repedéseiben és hasadékaiban talál­ható. Felszíni kibúvásoknál a csapadék, a szél és a hőingadozás mállasztó hatá­sára a közetek lassan szétmorzsolódnak, kopnak és belőlük a víz kimossa az 1 Uzsoki A., Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. Arrabona 1 .(1959> 74—78. 11 Arabona 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom