Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere
AZ ARANYMOSÁS NÉHÁNY MÓDSZERE Az aranymosás történetének kutatása régészeti, történeti és néprajzi szempontból egyaránt elhanyagolt terület, pedig az aranynak, mint nemesfémnek mindig fontos gazdasági jelentősége volt az emberiség történetében. A magyarországi aranymosás vázlatos történetével újabban csak egy kisebb tanulmány foglalkozott, 1 noha a múltban néha megjelent egy-egy dolgozat is. Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye az őskortól napjainkig a Kárpátmedence volt, jelesen Erdély, a Kisalföld és a Muraköz. Erdélyben számos kisebb-nagyobb folyóból és patakból, a Kisalföldön a Dunából, a Muraközben pedig a Murából és a Drávából mosták az aranyat. A civilizáció fejlődésével, a technika előrehaladásával és a folyók szabályozásával ez a szerény megélhetést biztosító foglalkozás lassan kihalt. A múlt század végén a kapitalizmus fellendülésével kifejlődő gyáripar jobb és biztosabb megélhetést nyújtott a bizonytalan és a természet szeszélyeinek kiszolgáltatott aranymosóknak. A 18—19. században szinte egész falvak éltek aranymosásból, századunk első felében pedig már csaknem teljesen kipusztult ez az ősi foglalkozás. Ma már csak a múzeumokban őrzött aranyász felszerelések, az egykori aranyász községekben élő hagyomány és a szakirodalom őrzi emléküket. Előfordul ugyan, hogy elvétve hírt hallunk egy-egy aranyász próbálkozásáról, azonban ez a legnagyobb ritkaság. Az aranymosó felszerelések általában gyorsan pusztuló, korhadó anyagból (fa, bőr, textília stb.) készültek, ezért csak a legújabb korból maradtak ránk tárgyi emlékek. Az ókorból az auktorok leírásaiból ismerjük az akkori aranymosók felszerelését. E hiányos leírásokat sajnos nem egészíti ki az a néhány régészeti lelet, mely fennmaradt. Jelen tanulmánynak éppen az a célja, hogy a szakirodalomban fellelhető adatokból egy részt bemutasson s ezáltal összehasonlítható anyagot szolgáltasson a kutatóknak. Néhány eljárást ismertetünk az őskortól napjainkig áttekintve az aranymosás történetét, mely valószínűleg megkönnyíti a hazai aranymosás történetének feldolgozását. * * * Az arany más fémek érceinek és egyéb ásványok társaságában erek, telérek és tömzsök alakjában a kőzetek likacsaiban, repedéseiben és hasadékaiban található. Felszíni kibúvásoknál a csapadék, a szél és a hőingadozás mállasztó hatására a közetek lassan szétmorzsolódnak, kopnak és belőlük a víz kimossa az 1 Uzsoki A., Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. Arrabona 1 .(1959> 74—78. 11 Arabona 161